Áprilisban virágzik és egész évben narancsszínű tejet ont ez gyakori gyom, amely néha azért jól jöhet a háznál.
A vérehulló fecskefű a mákfélék családjába tartozó évelő növény. Tudományos neve Chelidonium majus, amelyből az első szó a fecskékre utal. A vérehulló fecskefű ugyanis a madarak érkezésével kezd virágozni és a távozásukkor a föld feletti része elhal, csak a vaskos gyökérzet telel át. A “majus” szó eredetén lehet vitatkozni; a hónap neve sem kizárt, de valószínűbb a növény nagy méretére való utalás.
A vérehulló fecskefű habitusa
A magyar név kissé horrorisztikus, de nem a fecske vére hullik, hanem a növény tejnedve. Bárhol megsértjük a fecskefüvet, narancssárga vércseppek jönnek elő. Az üreges levélnyelet megroppantva és nyomkodva megnöveszthetjük a cseppeket. A mérgező, keserű és csípős nedvet régen belsőleg is használták gyógyításra, ma már csak a külsődleges szemölcsirtást javasolják vele. Érzékeny bőrűeket a növény nedve és a szőrössége is irritálhatja.
A vérehulló fecskefű levele
A vérehulló fecskefű régebben a lakott helyek körüli gyomnövény volt, de mára kiszabadult a nitrogéndús, bolygatott környezetből és a természetben mindenhol megjelent. Akácerdők aljnövényzeteként hektárok százait borítja, özönnövény lett. Az akácerdő amúgy is fajszegény, és az akác a levegő nitrogénjének megkötésével a nitrogénkedvelő gyomot is magához kötötte. Ketten együtt minden más növényt kiszorítanak a környezetükből.
A vérehulló fecskefű bimbói
A vérehulló fecskefű virágai
A vérehulló fecskefű virágai
A vérehulló fecskefű termései
A vérehulló fecskefű vércseppjei
