Hervad, pedig vizes a föld? Így néz ki a gyökérfulladás a kertben

Ez a túlöntözés egyik legnagyobb csapdája: a gyökérfulladásos növény gyakran pontosan úgy viselkedik, mintha kiszáradt volna. A különbség mindössze annyi, hogy víz van körülötte bőven – csak a károsodott, oxigénhiányos gyökerei már nem tudják megfelelően felvenni.

Hogyan fulladhat meg egy növény a víztől?

A gyökereknek vízre van szükségük, de levegőre is. Az egészséges talaj apró pórusaiban víz és levegő egyaránt található. Öntözés vagy eső után a víz kitölt bizonyos pórusokat, majd a felesleg elszivárog, és újra levegő jut a gyökérzónába.

Ha azonban a föld tartósan vízzel telített, a levegő kiszorul belőle. A gyökerek egyre kevesebb oxigénhez jutnak, ezért romlik a légzésük, az energiatermelésük, valamint a víz- és tápanyagfelvételük. Hosszabb oxigénhiányban a finom gyökerek elpusztulhatnak, majd rothadás indulhat meg. A növény tehát nem azért lankad, mert nincs körülötte víz. Azért lankad, mert már nincs mivel felszívnia.

Mi a gyökérfulladás?

A gyökérfulladás nem egyetlen betegség neve, hanem olyan állapot, amelyben a talaj túl sokáig marad levegőtlen és vízzel telített.

Kialakulhat:

• túl gyakori öntözéstől;
• nagy mennyiségű esőtől;
• rossz vízelvezetésű talajban;
• eltömődött cserepekben;
• vízelvezető nyílás nélküli kaspóban;
• tömörödött földben;
• túl nagy edényben;
• helytelenül kialakított magaságyásban vagy akkor, ha 
• a növény vízigényéhez képest túl sokáig nedves marad a közeg.

A gyökérfulladás eleinte pusztán élettani probléma. Ha azonban sokáig fennáll, a legyengült vagy elhalt gyökereken könnyebben telepedhetnek meg rothadást okozó kórokozók. A vízzel telített gyökérzóna ezért növeli a gyökérrothadás kockázatát is.

Miért hervad, ha vizes a föld?

A hervadás azért alakul ki, mert a növény levelei több vizet veszítenek, mint amennyit a gyökerek fel tudnak venni. Kiszáradáskor azért kevés a vízfelvétel, mert nincs elegendő nedvesség a földben.

Gyökérfulladáskor viszont azért kevés, mert:

• a gyökerek oxigénhiányosak;
• lelassul a működésük;
• pusztulnak a hajszálgyökerek;
• romlik a vízszállítás;
• a gyökérszövet rothadásnak indulhat.

Így fordulhat elő, hogy a növény nedves vagy tocsogós földben is úgy néz ki, mintha napok óta nem látott volna vizet. A víz ott van, csak éppen a gyökérzet nem tud élni vele.

Milyen tünetek utalnak gyökérfulladásra?

A tünetek növényenként eltérhetnek, és nem mindig jelennek meg egyszerre. A leggyakoribb jelek:

• lankadás nedves talaj mellett;
• sárguló alsó levelek;
• fakó, erőtlen lomb;
• leálló növekedés;
• lehulló levelek;
• virág- és terméselrúgás;
• puha, vizenyős hajtások;
• barnuló levélszélek;
• kevés vagy elmaradó termés;
• tartósan nyirkos föld;
• algás vagy mohás talajfelszín;
• savanyú, dohos, rothadó szag;
• barna, fekete vagy nyálkás gyökerek.

A vízzel telített talajban élő növényeknél gyakori a lassú hajtás- és gyökérnövekedés, a sárgulás, a levélhullás, a termésképzés csökkenése, valamint a betegségekre való fokozott fogékonyság.

Hogyan különböztesd meg a kiszáradástól?

Ez a legfontosabb kérdés, mert a két állapot kezelése éppen ellentétes.

Kiszáradásnál

• a föld mélyebben is száraz;
• a cserép feltűnően könnyű;
• a levelek később szárazak, ropogósak lehetnek;
• a levélszélek barnulhatnak;
• alapos öntözés után a növény többnyire viszonylag gyorsan javul;
• a gyökerek általában világosak és feszesek.

Gyökérfulladásnál

• a föld napok óta nyirkos vagy vizes;
• a cserép nehéz;
• a levelek puhán lóghatnak;
• az alsó lomb sárgulhat;
• öntözés után romlik vagy nem változik az állapot;
• a gyökérnyak puha lehet;
• a gyökerek barnák, sötétek, nyálkásak vagy kellemetlen szagúak.

A lankadás önmagában tehát nem bizonyítja, hogy locsolni kell. Mielőtt az öntözőkannához nyúlsz, először a földhöz nyúlj.

A délutáni lankadás még nem feltétlenül baj

Forró időben sok növény délután átmenetileg lekonyulhat akkor is, ha a talaj megfelelően nedves. Ilyenkor a levelek gyorsabban párologtatnak, mint ahogy a gyökerek pillanatnyilag pótolni tudják a vizet. Ha estére vagy másnap reggelre a növény magától visszanyeri tartását, nem feltétlenül van szüksége újabb öntözésre.

Gyökérproblémára inkább akkor gyanakodj, ha:

• reggel is lankad;
• a föld nedves;
• a tünet több napon át tart;
• sárgulás vagy levélhullás is megjelenik;
• a növekedés leáll; vagy 
• kellemetlen szag érződik a talajból.

A paprika, a cukkini és a tökfélék különösen tehetségesek a délutáni drámában. Néha nem fuldokolnak, csak közlik, hogy melegük van.

Mit árul el a föld szaga?

Az egészséges, nedves virágföld általában földes, friss illatú. Az oxigénhiányos közegben azonban megváltozik a lebontó szervezetek működése, és kellemetlen szagú anyagok keletkezhetnek.

Figyelmeztető jel lehet:

• savanyú szag;
• poshadt vízre emlékeztető szag;
• kénes, záptojásos szag;
• dohos vagy rothadó szag.

Ha a növény lankad, a föld vizes, és az edényből kellemetlen szag árad, jó eséllyel már nem pusztán enyhe túlöntözésről van szó. A cserépnek nem kellene úgy illatoznia, mintha egy elfelejtett mocsár költözött volna a nappaliba.

Hogyan néz ki az egészséges és a beteg gyökér?

Az egészséges gyökerek általában:

• világosak;
• fehéres, krémszínű vagy világosbarna árnyalatúak;
• feszesek;
• rugalmasak; és
• sok finom gyökérszőr található rajtuk.

A gyökérfulladás vagy rothadás jelei:

• sötétbarna, szürkés vagy fekete szín;
• nyálkás felület;
• puha, pépes állag;
• könnyen leváló külső szövet;
• savanyú, rothadó szag;
• kevés megmaradt finom gyökér.

Tartós vízborításnál a gyökerek kékesfeketévé válhatnak, és erősen savanyú, rothadó szag jelentkezhet.

Cserepes növénynél óvatosan húzd ki a földlabdát, és vizsgáld meg az oldalát és az alját. Szabadföldi növényt csak akkor áss ki, ha valóban szükséges, mert a gyökérbolygatás további stresszt okozhat.

Mely növények érzékenyek különösen?

A legtöbb kerti növény nem szereti, ha tartósan vízben áll, de vannak érzékenyebb és ellenállóbb fajok.

Különösen érzékenyek lehetnek:

• a paprika;
• a paradicsom;
• a bab;
• a hagymafélék;
• a levendula;
• a rozmaring;
• a kakukkfű;
• a mediterrán fűszernövények;
• a pozsgások;
• a legtöbb balkonvirág;
• a frissen kiültetett palánták és
• a fiatal gyümölcsfák.

Jobban tűrhetik az időszakosan nedves talajt azok a növények, amelyek természetes élőhelyükön is nyirkos környezethez alkalmazkodtak. A legtöbb hagyományos veteményes növény gyökere azonban telített talajban nem tud egészségesen működni.

Miért veszélyesebb a frissen ültetett növényekre?

A frissen kiültetett palánták gyökérzete még kicsi, sérülékeny, és nem hálózta be a környező talajt.

Ha ilyenkor túl sok víz éri őket:

• gyorsabban oxigénhiányossá válnak;
• kevés tartalék gyökerük van;
• könnyebben indul rothadás;
• lassabban erednek meg;
• a szár tövénél is károsodás alakulhat ki.

Az átültetés után természetesen szükség van alapos beöntözésre, de ez nem jelenti azt, hogy a palánta körüli földnek egy héten át mocsárként kell működnie.

Hogyan alakul ki cserepes növényeknél?

Cserepes növényeknél a probléma leggyakoribb okai:

• nincs lyuk az edény alján;
• eltömődött a vízelvezető nyílás;
• a cserép kaspóban áll, amelyből nem öntik ki a vizet;
• túl tömör a virágföld;
• túl nagy a cserép;
• túl gyakran kap kis adag vizet;
• automata öntözés és kézi locsolás egyszerre működik;
• a növény hűvösebb, árnyékosabb helyre került, de ugyanannyi vizet kap;
• a gyökerek már károsodtak.

Különösen alattomos a vízelvezető nyílás nélküli kaspó. Felülről a föld akár száraznak tűnhet, miközben az edény alján több centiméter víz áll. A növény ilyenkor felül szobanövény, alul pedig rizsföld.

Tényleg baj, ha túl nagy a cserép?

Igen, lehet. Egy apró gyökérzetű növény egy hatalmas edényben kevés vizet használ fel. A nagy földtömeg lassan szárad, különösen hűvös vagy gyenge fényű helyen. Így a gyökerek körül hosszú ideig nedves maradhat a közeg, még akkor is, ha csak ritkán öntözöl. Átültetéskor általában csak néhány centiméterrel nagyobb átmérőjű edényt válassz. A „majd belenő” elv növényeknél néha azt jelenti, hogy addig egy kisebb tó közepén kellene életben maradnia.

Miért alakul ki szabadföldön?

A kertben a gyökérfulladást gyakran nem a túl lelkes locsolás, hanem a talaj vagy a terep okozza.

Kockázatot jelenthet:

• nehéz, agyagos talaj;
• tömörödött föld;
• mély fekvésű terület;
• lefolyástalan mélyedés;
• magas talajvíz;
• rosszul előkészített ültetőgödör;
• rendszeres felhőszakadás;
• túlzott automata öntözés vagy az,
• ha az ágyásba a környező területről folyik össze a víz.

A vízzel telített föld súlya és a nedves talajon történő járás tovább fokozhatja a tömörödést, ami még lassabb vízelvezetéshez vezethet.

Mi az ültetőgödör-effektus?

Kötött talajban gyakori hiba, hogy egy növénynek mély gödröt ásunk, majd azt könnyű, laza virágfölddel töltjük fel. Ez elsőre kedvezőnek tűnik, de nagy esőben a környező agyagos talajból a víz a laza közeggel töltött gödörbe szivároghat. A gödör ilyenkor medenceként viselkedik, a gyökérlabda pedig hosszú ideig vízben áll.

A jelenséget súlyosbíthatja, ha:

• túl mélyre ültetted a növényt;
• az ültetőgödör alja tömör;
• nincs természetes lefolyás;
• a gyökérnyak föld alá került.

Kötött talajban sokszor biztonságosabb kissé megemelve ültetni, és nagyobb területen javítani a talaj szerkezetét, mint egyetlen puha földdel töltött kutat készíteni.

A magaságyásban is előfordulhat?

Igen. A magaságyás akkor vezeti el jól a vizet, ha:

• megfelelő helyre került;
• az alja átjárható;
• a földkeverék levegős;
• nincs alatta tömör, vízzáró réteg és 
• és nem kap indokolatlanul sok öntözést.

Gyökérfulladás alakulhat ki, ha:

• az ágyás alját vízzáró fólia fedi;
• túl finom, tömör közeggel töltötték fel;
• a töltőanyag idővel összeesett;
• automata öntözés túl gyakran működik vagy 
• az ágyás eleve mély, vizenyős területen áll.

A „magaságyás” név nem jelent automatikus felmentést a vízelvezetés szabályai alól.

Mit tegyél cserepes növénnyel azonnal?

1. Állítsd le az öntözést
Ne adj több vizet addig, amíg nem ellenőrizted a közeg állapotát.

2. Öntsd ki a kaspóból a vizet
A cserép ne álljon teli alátétben vagy kaspóban.

3. Ellenőrizd a nyílásokat
Nézd meg, szabadon kifolyhat-e a víz. Ha gyökér, föld vagy lerakódás zárja el, óvatosan tisztítsd ki.

4. Helyezd szellős, világos helyre
A jó légmozgás és a megfelelő fény segíti a közeg száradását. Tűző napra azonban ne tedd hirtelen a legyengült növényt.

5. Emeld meg a cserepet
Kis lábakra, rácsra vagy alátétbe helyezett távtartóra állítva könnyebben kifolyhat a víz.

6. Vizsgáld meg a gyökereket
Ha a növény rossz állapotban van, és a föld kellemetlen szagú, óvatosan vedd ki a cserépből.

7. Távolítsd el a rothadó részeket
Tiszta ollóval vágd vissza a puha, barna vagy nyálkás gyökereket az egészséges szövetig.

8. Ültesd át szükség esetén
Friss, levegős, az adott növényhez megfelelő közegbe kerüljön. A cserép legyen tiszta és lyukas aljú.

Mikor nem elég egyszerűen kiszárítani?

Enyhe túlöntözésnél gyakran elég, ha leállítod az öntözést, és hagyod a földet fokozatosan kiszáradni.

Átültetésre lehet szükség, ha:

• a közeg büdös;
• a gyökérnyak puhul;
• a növény gyorsan romlik;
• a gyökerek jelentős része barna vagy nyálkás;
• a virágföld teljesen tömör;
• a cserép alján tartósan pang a víz vagy 
• a növény többszöri kiszárítás után is visszaesik.

A rothadó gyökerek nem válnak újra egészségessé attól, hogy néhány napra letesszük az öntözőkannát.

Hogyan ültesd át a túlöntözött növényt?

1. Készíts elő tiszta, vízelvezető nyílással rendelkező cserepet.
2. Használj friss, jó szerkezetű földet.
3. Vedd ki óvatosan a növényt.
4. Távolítsd el a laza, büdös, tocsogós földet.
5. Tiszta ollóval vágd le a rothadó gyökereket.
6. Ne ültess túl nagy edénybe.
7. A növényt az eredeti mélységben helyezd el.
8. A földet finoman igazítsd a gyökerek köré.
9. Ne tömörítsd erősen.
10. Csak mérsékelten öntözd be, ha a friss közeg száraz.
11. Ne adj rögtön műtrágyát. A sérült gyökérzetet a koncentrált tápoldat tovább terhelheti.

Mit tegyél szabadföldön?

Szabadföldi növénynél kevesebb az azonnali lehetőség, mert a teljes gyökérzónát nem tudod egyszerűen kicserélni.

Vezesd el a pangó vizet
Ha biztonságosan megoldható, sekély árokkal segítsd a víz távozását. Ne vágd át közvetlenül a növény fő gyökereit.

Ne taposd a nedves talajt
A sáros földön történő járás tovább tömöríti a talajt.

Ne kapáld azonnal
Várd meg, amíg a föld kissé szikkad. A nedves agyag kapálása kenődött, levegőtlen réteget alakíthat ki.

Állítsd le az automata öntözést
Esős idő után ne működjön változatlan programmal.

Távolítsd el a mulcs egy részét
Ha a talaj túlságosan nedves, ideiglenesen húzd félre a vastag mulcsot, hogy gyorsabban párologjon a víz.

Javítsd a lefolyást hosszabb távon
Komposzttal, emelt ágyással, megfelelő tereprendezéssel vagy drénezéssel teheted tartósan jobbá a területet.

Segít, ha fellazítod a földet?

Csak akkor, ha már nem sáros. Enyhén nyirkos, de nem ragacsos talajnál a felszín sekély lazítása javíthatja a levegőzést.

Teljesen átázott földben azonban a kapálás:

• összekeni a talajrögöket;
• tovább rontja a szerkezetet;
• sértheti a gyökereket és 
• tömör, levegőtlen réteget hozhat létre.

A megfelelő pillanat akkor jön el, amikor a föld már nem tapad vastagon a szerszámhoz, de még nem száradt kőkeménnyé.

Kell homokot keverni az agyagos talajba?

Néhány marék homok ritkán oldja meg a nehéz talaj problémáját. Ha túl kevés homokot keversz nagy mennyiségű agyaghoz, különösen rossz arányban, a közeg akár még tömörebbé is válhat.

Hosszabb távon jobb megoldás lehet:

• rendszeres komposztpótlás;
• a talaj taposásának kerülése;
• takarónövények használata;
• emelt ágyás;
• felszíni vízelvezetés;
• megfelelő növényválasztás és 
• szükség esetén szakember által megtervezett drénezés.

A kert talaját ritkán lehet egy délután alatt kijavítani három lapát homokkal és optimizmussal.

Segít a mulcs vagy éppen árt?

A mulcs normál körülmények között segít megőrizni a talaj nedvességét és javítja annak szerkezetét. Tartósan átázott földnél azonban a vastag mulcs lassíthatja a párolgást. Ilyenkor ideiglenesen húzd félre, amíg a gyökérzóna valamelyest kiszárad. A talaj rendeződése után ismét visszateheted vékonyabb rétegben. A mulcs tehát nem hibás. Csak éppen azt teszi, amire kértük: bent tartja a vizet. Néha pedig pontosan ebből van túl sok.

Adj műtrágyát a sárguló növénynek?

Közvetlenül gyökérfulladás után ne. A sárgulás valóban hasonlíthat tápanyaghiányra, mert az oxigénhiányos gyökerek rosszul veszik fel a tápanyagokat. Ettől azonban még nem feltétlenül kevés a tápanyag a földben.

A plusz műtrágya:

• nem oldja meg az oxigénhiányt;
• növelheti a közeg sótartalmát;
• károsíthatja a gyenge gyökereket és 
• tovább ronthatja a növény állapotát.

Először a vízháztartást és a gyökérzetet kell rendbe hozni. Enyhe tápanyag-utánpótlás csak akkor jöhet szóba, amikor a növény már új gyökereket és hajtásokat fejleszt. A fuldokló növénynek nem vacsora kell, hanem levegő.

Kell gombaölő szer?

Nem minden túlöntözött növény gombabeteg.

A gyökérfulladás önmagában is okozhat sárgulást, hervadást és gyökérpusztulást. Gombaölő kezelés csak akkor indokolt, ha valóban kórokozó okozta gyökérrothadás áll fenn, és az adott növényre, betegségre engedélyezett készítmény rendelkezésre áll.

A legfontosabb megelőző lépések:

• jó vízelvezetés;
• megfelelő öntözés;
• tiszta cserép;
• egészséges ültetőközeg és
• a pangó víz megszüntetése.

A gombaölő szer nem képes lefolyót fúrni a cserép aljára.

Mennyi idő alatt áll helyre?

Ez attól függ:

• milyen sokáig állt vízben;
• mennyi gyökér károsodott;
• milyen fajról van szó;
• milyen a hőmérséklet és
• elindult-e már rothadás.

Enyhe túlöntözés után néhány nap alatt javulhat a növény tartása. Komolyabb gyökérkárosodásnál több hét kellhet az új gyökérzet kialakulásához. A régi sárga levelek rendszerint nem zöldülnek vissza, ezért a javulást az új hajtásokon figyeld.

Jó jel:

• az új levél;
• a feszes hajtáscsúcs;
• a talaj normális szaga;
• a további sárgulás leállása és az, ha
• a föld ismét szabályos ütemben szárad.

Mikor menthetetlen?

A növény megmentése bizonytalan, ha:

• a teljes gyökérzet pépes és sötét;
• a szár töve elrohadt;
• a növény könnyen kihúzható a földből;
• kellemetlen szagú, nyálkás szövetek láthatók;
• a hajtások is puhák és barnák vagy 
• a növekedési csúcs elpusztult.

Egyes növényekből még ilyenkor is menthető egészséges hajtás dugványozással. Paradicsomnál, bazsalikomnál, muskátlinál és több szobanövénynél az ép felső hajtás újragyökereztethető. Néha tehát a növényt már nem lehet megmenteni, de az utódját igen. Kertészeti értelemben ez a vészhelyzeti mentőcsónak.

Hogyan előzd meg?

Mindig ellenőrizd a földet öntözés előtt
Ne megszokásból locsolj. Tapintsd meg a földet néhány centiméter mélyen.

Használj lyukas aljú cserepet
A díszkaspó önmagában nem termesztőedény.

Öntsd ki az alátétet
Öntözés után rövid idővel ne maradjon pangó vízben a cserép.

Válassz megfelelő földet
A pozsgás, a levendula és a paradicsom nem ugyanazt a közeget igényli.

Ne ültesd túl nagy edénybe
A növény méretéhez igazodó cserepet válassz.

Igazítsd az öntözést az évszakhoz
Hűvös, borús időben a növény kevesebb vizet használ fel.

Ellenőrizd az automata rendszert
Az eső nem mindig állítja le magától az időzítőt.

Kerüld a nedves talaj taposását
Így kevésbé tömörödik a gyökérzóna.

Kötött talajban alakíts ki emelt ágyást
Ezzel javítható a gyökerek levegőellátása és a víz lefolyása.

Gyors diagnosztikai próba

1. Lankad a növény?
Igen.

2. Nedves a föld több centiméter mélyen?
Ha igen, ne öntözz azonnal.

3. Nehéz a cserép?
Ha igen, valószínűleg sok víz van benne.

4. Sárgulnak az alsó levelek?
Ez túlöntözésre vagy gyökérproblémára is utalhat.

5. Kellemetlen szagú a föld?
Ez már oxigénhiányt vagy rothadást jelezhet.

6. Barnák és puhák a gyökerek?
Valószínű gyökérkárosodás vagy gyökérrothadás áll fenn.

7. Javul újabb öntözés nélkül?
Ha igen, túl sok víz lehetett a háttérben.

Mit ne csinálj?

• Ne öntözz automatikusan minden lankadó növényt.
• Ne hagyd vízben állni a cserepet.
• Ne trágyázd meg rögtön.
• Ne tedd hirtelen tűző napra.
• Ne tömörítsd le a nedves földet.
• Ne ültesd át újabb óriási cserépbe.
• Ne vágd le az összes levelet.
• Ne használj találomra gombaölő szert.
• Ne várd, hogy a rothadó gyökér magától újra egészséges lesz.

Gyakori kérdések a gyökérfulladásról

Miért lankad a növény, ha nedves a föld?Az oxigénhiányos vagy rothadó gyökerek nem tudnak megfelelően vizet felvenni, ezért a lomb vízhiányos tünetet mutat.

Mennyi idő alatt fullad meg a gyökér?
Ez fajonként, hőmérsékletenként és talajtípusonként változik. Meleg időben az oxigén gyorsabban fogy, és néhány napos vízborítás is súlyos károkat okozhat érzékeny növényeknél.

Kiszárítsam teljesen a túlöntözött növényt?
Ne hagyd tartósan csontszárazra, de várd meg, hogy a közeg jelentősen veszítsen nedvességéből. Súlyos rothadásnál inkább átültetésre van szükség.

Visszazöldülnek a sárga levelek?
Általában nem. A javulást az új, egészséges leveleken kell figyelni.

Levághatom a sárga leveleket?
A teljesen sárga, rothadó vagy beteg leveleket eltávolíthatod. A részben zöld leveleket hagyd meg, mert még energiát termelnek.

Segít, ha ventilátorral szárítom?
Szobanövénynél a gyenge légmozgás segíthet, de ne irányíts erős, hideg légáramot közvetlenül a növényre.

Tegyek kavicsot a cserép aljára?
A kavicsréteg nem helyettesíti a vízelvezető nyílást, és csökkenti a gyökerek számára rendelkezésre álló föld mennyiségét. Inkább megfelelő szerkezetű közeget és lyukas aljú cserepet használj.

Miért algás a föld teteje?
Az alga tartósan nedves felszínre és fényre utal. Önmagában nem feltétlenül káros, de azt jelzi, hogy a föld túl sokáig nedves marad.

Megmenthető a paradicsom gyökérfulladás után?
Enyhébb esetben igen. Állítsd le az öntözést, javítsd a lefolyást, és figyeld az új növekedést. Súlyos gyökérnyaki rothadásnál a növény megmentése bizonytalan.

Eső után mennyi ideig ne öntözzek?
Nincs fix napokban mérhető szabály. Ellenőrizd a gyökérzóna nedvességét, és csak akkor öntözz, amikor a talaj valóban száradni kezd.

A hervadás nem mindig vízért kiált

A lekonyuló levelek láttán ösztönösen öntözni kezdünk. Ez érthető, de nem mindig helyes.

Ha a föld vizes, a cserép nehéz, az alsó levelek sárgulnak, és a növény újabb locsolás után sem javul, valószínűleg nem szomjúságról van szó. A gyökerek oxigénhiányban szenvedhetnek, vagy már rothadásnak indulhattak.

Ilyenkor a megoldás:

• az öntözés leállítása;
• a pangó víz eltávolítása;
• a vízelvezetés javítása;
• szükség esetén a beteg gyökerek visszavágása és
• friss, levegős közeg használata.

Mielőtt tehát vizet adnál egy hervadó növénynek, nézd meg, mi történik a földben. Mert néha nem az a baj, hogy nem kapott inni. Hanem az, hogy már nyakig áll benne.