Összegyűjtöttük azokat a növényeket, amelyek riasztó hatással vannak más növények kártevőire. Így ha ügyesen válogatjuk össze az ágyásokba, dézsákba, balkonládába őket, akkor kihasználhatjuk önvédelmi mechanizmusaikat.
A megfelelő növénytársítás nem a biokertészek találmánya, hanem már régóta használatos fogás, amivel a kártevők-kórokozók mennyisége egyensúlyban tartható. Egymáshoz illő növények csoportba ültetésével olyan növényközösségeket hozhatunk létre, melyek segítik, védik, támogatják egymást.
A kártevők, kórokozók távoltartásán túl odacsalogatják a hasznos, beporzó rovarokat, más fajok pedig összegyűjtik, ezáltal megkönnyítik a növekedéshez szükséges tápanyagok felvételét.
Nézzünk néhány ültetési receptet:
Ültessünk körömvirágot a paradicsompalánták közé. A körömvirágból áradó erős illat távol tartja a levéltetveket.
A sárgarépát és a különböző káposztaféléket neveljük együtt a zsályával, hogy az elűzze a kártevőket.
Ha a sárgarépát és a póréhagymát (vagy bármelyik hagymafélét) a veteményesben egymás mellé ültetjük, a páros számos kártevőt tántorít majd el a rágcsálástól. A póréhagyma űzi a répát károsító legyeket, míg a répa a hagymalegyet és molyokat riasztja el.
Ha sarkantyúkát ültetünk a káposztaágyás köré, az mágnesként magához vonzza a káposztalevélen falatozó hernyókat.
Metélőhagymát (snidling) nem csak a konyhakertbe ültethetünk, hanem a virágágyás szélére is.
Ha kaprot vetünk, azzal olyan ragadozó rovarokat csalogatunk a kertbe, amelyek a levéltetveket fogyasztják.
A fokhagyma szaga ugyancsak a levéltetveket rettenti el a szívogatástól. A rózsa kiváló társnövénye.
A gilisztaűző varádics erős szagát a hangyák utálják. A növény neve nem arra utal, hogy a növény elűzi a földigilisztákat, hanem arra, hogy a népi gyógyászatban bélférgesség elleni kezelések során alkalmazták.
A hüvelyesek családjába tartozó növények (borsó, bab) a talaj tápanyagtartalmát javítják azzal, hogy gyökérgümőikben összegyűjtik nitrogént.
Cickafarkot ültetve növelhetjük a társnövények életerélyét, mivel a cickafark összegyűjti a foszfort, kalciumot, szilíciumot, amelyek a növényi részek fejlődéséhez nélkülözhetetlenek, ezenkívül mutatós virágaival hasznos rovarok tömkelegét vonzza a virágoskertbe.
Kártevők |
Kártevőket riasztó növények |
| Hangyák | Levendula, gilisztaűző varádics, madársaláta |
| Levéltetvek | Sarkantyúka, levendula, koriander, turbolya, borsikafű, fokhagyma, metélőhagyma |
| Földibolha | Üröm, borsmenta |
| Legyek | Bazsalikom, gilisztaűző varádics, diófa |
| Káposztalepke | Kapor, zsálya, rozmaring, menta, üröm |
| Répalégy | Hagyma, zsálya, zsázsa |
| Fonálférgek | Büdöske, körömvirág |
| Egerek, pockok | Fokhagyma, császárkorona, kutyatej, nárcisz |
| Csigák | Mustár, hagyma, zsálya, izsóp, sarkantyúka |
| Lisztharmat | Fokhagyma (fák alá, tövek közé) |
Fontos, hogy a társított növényeket egy időben ültessük: ezzel tudjuk csak megelőzni, hogy a kártevők megvessék a lábukat konyhakertünkben. Ne várjunk 100%-os védettséget, hiszen csak annyi lehet a célunk, hogy a kártevők ne szaporodjanak el mértéktelenül, illetve az általuk okozott kár ne okozzon nekünk gazdasági veszteséget. Végtére is nem gyilkosok, csak kertészek vagyunk!
