Kizöldült a természet és eljött a leginkább örömteli kerti munkák ideje, amikor a konyhakert magvait elvethetjük, palántáit elültethetjük és megkezdhetjük a kerti növények gondos ápolását.
Megjött a tavasz; meghosszabbodtak a nappalok, melengetően sütött a nap, enyhe szellő lengedezett és aki a markába szorított egy kis friss földet, érezhette a tavaszi talaj semmivel össze nem hasonlítható illatát.
Azóta kiteljesedett a tavasz
Sorban elvirágoztak a mandula, a kajszibarack, az őszibarack, majd később az alma, a körte és a szilvafák és – nagyon kevés ugyan a virágport egyik virágról a másikra szállító méhecskék száma – reméljük, hogy a virágokból gyümölcs is érik majd.
Ehhez azonban vegyi növényvédelemre, permetezésre lesz szükség a gombás betegségek és a megjelenő rovarkártevők ellen. Erre a célra csak az engedélyezett vegyszereket használjuk és semmi esetre se nagyobb töménységben a megengedettnél. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a gombabetegségek ellen megelőzően, de a rovarkártevők ellen csak megjelenésük esetén permetezzünk!
Aki permetez, az ne csak a növényeit és a környezetet, de saját magát is védelmezze! Ügyeljen a munkavédelmi rendszabályok szigorú betartására: viseljen védőruházatot (kesztyű, szemüveg, sapka) és a kezelt területen az előírásos ideig ne tartózkodjanak. Ez utóbbi minden növényvédő szer csomagolásán jól láthatóan fel van tüntetve!
Mivel tápláljuk a növényeket?
A kert növényállománya viszonylag nagy mennyiségű tápanyagot vesz fel a talajból, amelyet rendszeresen pótolni szükséges, ehhez pedig szerves és szervetlen tápanyagokra van szükség. A legtermészetesebb szervestrágya a kertben keletkezett szerves hulladékokból (fák nyesedéke, gyomok, fűkaszálék, lomb, borsó-és babszár stb.) készített komposzt, amely a tél folyamán homogén, sötétbarna, szagtalan, könnyen kiszórható anyaggá korhadt; ebből 2-5 kg mennyiséget szórhatunk ki a veteményes és a virágos ágyásokra, a szőlő soraiba és a gyümölcsfák alá. A kiszórt komposztot sekély kapálással feltétlenül be kell munkálni a talajba!
A szervetlen (mű-) trágyák közül most a nitrogén tartalmúak kiszórását szorgalmazzuk, mert a gyorsan fejlődő növényeknek ebben az időszakban főleg a hajtás és a lomb növekedését elősegítő nitrogénre van szükségük. A nitrogéntartalmú műtrágyák igen könnyen oldódnak és gyorsan hasznosulnak, da a talaj felszínén maradva elbomlanak és hatásukat vesztik, ezért ezeket is okvetlenül, sekélyen be kell keverni a talaj felső rétegébe.
Mikor ültessük ki a palántákat a szabadba?
Április közepétől alkalmas az időjárás a paradicsom, a cukkíni, az uborka, a fűszerek és az egynyári virágok palántáinak kiültetésére is. A paradicsom érzékeny ugyan a talajmenti fagyokra, mégis érdemes korán az állandó helyére ültetni, mert így korán érleli be az első, piros bogyóit. Előnyös, ha a paradicsom palántáit mélyen ültetjük, mert a száron is fejlődnek gyökerek, amelyek fokozzák a palánta tápanyagfelvételét. A gyakori fertőzések miatt szükséges a kiültetett palántákat mielőbb megpermetezni bordói lével!
A paprika, a tojásgyümölcs és az ananászcseresznye (újdonság!) a legmelegigényesebb zöldségféléink, ezért ezeket csak május közepén tessék kiültetni, de addig is igyekezzenek erős, fehér gyökérzettel rendelkező, zömök, sötétzöld lombozatú palántákat nevelni.
A régi hagyománynak megfelelően az év századik napjától lehet vetni fészekbe a főzőtök, a sütőtök, a dinnye, az uborka magjait. A fészket úgy készítjük, hogy két- három kapavágással kis üreget nyitunk, abba egy lapátnyi érett istállótrágyát, vagy műtrágyával gazdagított, érett komposztot keverünk, és három magot helyezünk el, majd földdel visszatakarjuk.
Indulhat az öntözés!
Tekintettel arra, hogy a téli hónapokban idén kevés csapadék hullott, az öntözést máris meg kell kezdeni. Különösen sok vízre tartanak igényt az örökzöld fák és bokrok, valamint a gyep, amelynek az első nyírását csak akkor célszerű elvégezni, amikor a friss levelek kifejlődtek és a gyökerek némi tápanyagot is tudtak gyűjteni.
