A kertészkedés világában bőven akadnak olyan tanácsok, amelyek generációról generációra öröklődnek – csak éppen senki sem tudja biztosan, honnan származnak, és mennyi igazság van bennük. Lássuk a leggyakoribbakat, és derítsük ki, melyek állják ki a tudomány próbáját!
„A holdfázisok szerint ültetett növények jobban nőnek”
Sok kertész esküszik rá, hogy a holdtöltére időzített ültetés szebb termést hoz. A holdfázisok valóban befolyásolják a tengerek árapályát, és apró mértékben a talajnedvességet is, de a növények növekedésére gyakorolt hatást tudományos kutatások nem igazolták egyértelműen. Inkább a talaj állapota, a hőmérséklet és a megfelelő vízellátás a kulcs.
„Az ecet remek gyomirtó”
Ez félig igaz. Az ecet (főleg a nagyobb töménységű) valóban elpusztíthatja a lágy szárú gyomok leveleit és hajtásait, de a gyökereket nem mindig öli meg. Évelő, mély gyökerű gyomoknál az ecet csak átmeneti megoldás, és savassága a talaj élővilágát is károsíthatja, ha túlzásba visszük. Kisebb felületen, például térkövek között viszont gyors és vegyszermentes segítség.
„A sör csodás csigacsapda”
Ebben van igazság: a sör élesztőtartalma és illata valóban vonzza a csigákat. Egy földbe süllyesztett tálka sörrel hatékonyan összegyűjti őket – de sajnos nem csak a kertedből, hanem a szomszédból is odacsalogathat új példányokat. Ráadásul nem minden faj reagál rá. Ezért önmagában nem jelent végleges megoldást, inkább kombináld más módszerekkel, például rézszalaggal vagy kézi gyűjtéssel.
„A kávézacc távol tartja a csigákat”
A kávézacc magas koffeintartalma bizonyos kártevőkre, például a csigákra taszító hatású lehet, de hatása gyorsan csökken az esőben vagy öntözés után. Talajjavítóként viszont kiváló: javítja a szerkezetet és tápanyagot biztosít, főleg a savanyú talajt kedvelő növényeknek.
„A tejes permet védi a növényeket a gombás betegségektől”
Ez nem csak mendemonda: a tejben található enzimek és baktériumok bizonyítottan gátolhatják egyes gombabetegségek, például a lisztharmat terjedését. Azonban nem helyettesíti teljesen a növényvédelmet, inkább megelőzésre vagy enyhe fertőzésnél hatékony.
„A banánhéj a legjobb rózsatáp”
A banánhéj valóban tartalmaz káliumot és foszfort, amire a rózsáknak szükségük van, de lebomlása lassú, és nem biztosít kiegyensúlyozott tápanyagot. Komposztban viszont remekül hasznosítható, onnan a többi szerves anyaggal együtt jut a talajba.
A tanulság
A kertész-mítoszoknak gyakran van valóságalapjuk, de a hatásuk eltúlzott vagy körülményfüggő. Érdemes kísérletezni, de közben figyelembe venni a növények alapvető igényeit: jó talaj, megfelelő vízellátás, elegendő fény és tápanyag. Ha ezek rendben vannak, a kerted virágzásához nem kell teliholdkor kávézaccot szórni és sörrel várni a csigákat – bár tény, hogy így sokkal izgalmasabb a kertészkedés.