Tönkreteszi a borostyán a fát? Mítoszok és a valóság

Tönkreteszi a borostyán a fát? Mítoszok és a valóság

Már a görögök is aggódtak.

A kérdés, hogy a borostyán elpusztítja-e a fákat és az épületeket, már az ókori Görögországban is foglalkoztatta az embereket. Kétségtelenül szép látvány, ahogy zölddel borít be mindent, de sokan aggódnak, hogy közben tönkreteszi a kert legszebb fáit. Gyönyörű zöld vagy pusztító parazita: mi az igazság? Fussuk át a borostyánnal kapcsolatos leggyakoribb (tév)hiteket!

borostyan fa 02

1. mítosz: a borostyán ellopja a napot

Első ránézésre minden olyan egyértelműnek tűnik: a borostyán megöli a fát, hiszen ellopja előle a napot. Ha nagyon fiatal fákra kúszik fel, ez akár még igaz is lehet, az állandó fényhiány a fácska pusztulásához vezethet. A borostyán akár 20 méteresre is nőhet, könnyedén túlnövi a fiatal fákat. Normális esetben azonban a borostyán különösen a kertekben az idős, tekintélyes nagyságú fákra kúszik.

És mi az igazság?

A fiatal fácskákat kivéve, a borostyán nem veszélyezteti a fákat. Biológiai szempontból teljesen érthető magatartás, hogy segédeszközt használ a fény eléréséhez. Azonban a fák is intelligensek, hiszen a fotoszintézishez szükséges fényből jut nekik úgy, hogy az ágak végén és a korona tetején is rengeteg a levél. A borostyán igazából a törzsön kapaszkodik fel, és így nem a koronát takarja.

borostyan fa 03

2. mítosz: a borostyán statikus problémákat okoz

Összetett kérdést vet fel az, hogy a borostyán milyen statikus gondokat okoz. Az első feltételezés szerint a kicsi vagy beteg fák tönkremennek, amikor a borostyán beborítja őket. Ez sajnos igaz, mert a legyengült fák a stabilitásukat anélkül is elvesztik, hogy rájuk kapaszkodna bármi. Ha még egy életerős borostyán is jön ehhez, akkor a plusz súly alatt még gyorsabban omlik össze a fa. A kertekben azonban ez csak nagyon ritkán történik meg.

Egy további mítosz szerint, ha a borostyán hajtásai olyan nagyok és masszívak, hogy a fa törzsét nyomják, akkor a fák hajlamosak elkerülni ezt a nyomást, másfelé nőnek, és ez idővel valóban a fa stabilitását csökkenti.

Nem mondható teljesen stabilnak az a fa sem, amelynek a koronája tele van borostyánnal. A fiatalabb vagy beteg fák az erős szélben kidőlhetnek, törhetnek, ha hatalmas súlyokat viselnek az ágaikon. A sok borostyán télen a havat is nagyobb tömegben gyűjti össze, és a korona nem biztos, hogy megbirkózik ezzel a túlsúllyal.

A késő nyártól késő őszig virágzó borostyán zöldessárga virágai bővelkednek a nektárban, ami a méhek és más rovarok fontos táplálékforrása.

A nagyon öreg fák, amelyeket több száz éve borít be borostyán, még kiszáradt állapotban is egyben maradhatnak így, álló helyzetben. A borostyán akár 500 évig is élhet, és erős, fásodott, törzsszerű hajtásaival mintegy páncélként védheti a matuzsálemeket.

borostyan fa 04

3. mítosz: a borostyán egy parazita

A görög filozófus és természettudós, Theophrastos von Eresos (i.e. 371 – kb. i.e. 287) parazitaként írta le a borostyánt, meg volt róla győződve, hogy a borostyán gyökerei fosztják meg a gazdát a víztől és a tápanyagoktól.

És mi az igazság?

A téves elképzelés magyarázata lehet az az elképesztő gyökérrendszer, amit a borostyán épít. Valójában a borostyánnak különböző gyökerei vannak, a talajgyökereken keresztül veszi fel a vizet és a tápanyagot, emellett pedig vannak olyan gyökerei, amiket csak a kúszáshoz használ. Azok a látványos gyökerek, amelyeket a fák törzse körül látunk, a kúszást segítik csak, ártalmatlanok. A borostyán talajból veszi fel a tápanyagait, a tapasztalatok szerint a fák még jobban is nőnek a kúszónövény társaságában, mert azok elszáradt levelei is javítják a talajt. Megtévesztő az is, hogy a borostyán, ha lehetősége van, akkor a fák törzsén kialakuló kis résekben megálló vízből is „iszik” a gyökerein keresztül. Ez egészen úgy festhet, mintha a fából szívná el az anyagokat.

borostyan fa 05

4. mítosz: a borostyán megfojtja a fát

Gyakran már nem is látni a fát a borostyántól, ezért elterjedt, hogy egyszerűen megfojtja azt, elveszi a tápanyagokat tőle, befedi a sűrű lombozatával.

És mi az igazság?

Ez nem igaz. A borostyán levelei egyfajta természetes védőpajzsot képeznek a fényérzékeny fák köré is, és megakadályozzák, hogy az erős napsugarak megégessék azokat. Azok a fák, amelyek érzékenyek a téli fagyrepedésekre, pl. bükk, duplán védve vannak a borostyán által, hiszen nem csak a kérget védi, de az örökzöld levelek tömegével a hideget is távol tartja a törzstől.

Az a mítosz, hogy a borostyán a fákat a saját törzsével elnyomja és saját ágaival körbefonja, és addig fojtja, amíg a gazda meg nem hal. Ez fals, a növény nem hurkolva nő, nem fonja körbe az „áldozatát”, hanem általában ez egyik oldalon nő, felemelkedve, a fény felé.

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?