A kertben hulladékként keletkező anyagok helyben hasznosíthatók, ha komposztáljuk őket. Így nemcsak a talajt gazdagítjuk, de drága műtrágyából is kevesebbet kell használnunk.
A kertekben kora tavasztól késő őszig igen nagy mennyiségű szerves hulladék keletkezik: lekaszált fű, lehullott lomb, szőlőhajtások, kiszedett gyomok, háztartási hulladék stb. Ezekből céltudatos kezeléssel igen értékes humuszt lehet előállítani, amely a kerti növények táplálására szolgál és a nagy mennyiségű szervestrágyát helyettesíti.
De van a komposztálásnak egy másik előnye is: a városok és a falvak egy részében még nincs megoldva a szerves hulladék elszállítása, ezért ezt a feleslegesnek minősülő anyagot elégetik, amivel szennyezik a levegőt és kellemetlen órákat szereznek a pihenni kívánó szomszédoknak. Aki a szerves hulladékok komposztálását megoldja, az nem csupán értéket termel, de a település higiéniáját is szolgálja.
Mi kerülhet a komposztba? Minden olyan szerves anyag, amelynek nincsenek az egészségre ártalmas bomlási termékei. Ne tegyünk a komposztba építési törmeléket, fémet, műanyagot, összetört üveget, cserepet, ételmaradékot, motorolajat, használt étolajat, festéket.
A komposztálást elősegíti a szerves anyagok felaprózása, amelyhez ma már igen praktikus, viszonylag kevés elektromos energiát fogyasztó, nem sok helyet foglaló gépek állnak rendelkezésre. Az ezekkel felaprított anyagot a mikrobák gyorsabban és tökéletesebben bontják le, egy év alatt a szerves hulladékból homogén, szagtalan, apró morzsás, könnyen kiszórható növényi tápanyag keletkezik, amely nagyrészt pótolja a vásárolt és nagy költséggel házhoz szállított szerves trágyákat.
