Akinek van konyhakertje, biztosan elgondolkodott már azon, hogy a megtermelt zöldségek mennyi tápanyagot vettek magukhoz a talajból. E táplálékot a kertésznek rendszeresen pótolnia kell, és kézenfekvő megoldás, hogy azt a háztartásban jelen lévő, felesleges anyagokkal tegye. Így jutunk el a komposzt készítésének gondolatához.
Szerves hulladékból trágyát!
Azt is többnyire tudják, hogy ehhez leginkább a szervestrágya volna alkalmas, de istállótrágyát egyre nehezebb beszerezni, nem is beszélve a szállítás nehézségeiről és költségeiről. Sokan a fejükhöz kapnak és hibáztatják magukat, hogy a kertből származó szerves hulladékokból miért nem készítettek komposztot? Pedig tudva tudják, hogy a házi készítésű komposzt a legjobb, a legtermészetesebb humuszforrás, amelynek nagy előnye az, hogy pénzbe se kerül és helyben van, nem kell szállítani!
Az is közismert, hogy a komposzt humusztartalma a talaj termékenységének a forrása és ezért komoly fogadalmat tesznek arra, hogy ezentúl egy kosárnyi szervesanyagot se égetnek el, hanem minden erre alkalmas anyagból komposztot érlelnek.
Miből lehet komposzt?
Az első kérdés tehát: miből lehet komposztot előállítani? Erre alkalmas a most lehulló lomb, az évelő virágok levágott szára, a kiszedett zöldségek levele, szára, a kipréselt szőlőtörköly, a rostos tőzeg, a lombos fák fűrészpora, a lekaszált fű, a papírhulladék és még sok más szerves anyag.
Mi nem való bele?
Nem való a komposztba a műanyag hulladék, a cserépdarabok, üveg, fémek, kövek és más egyéb, el nem bomló, szervetlen anyagok. Ne rakják a komposztálandó anyagok közé a dió- és a vadgesztenyefák leveleit, mert ezekben egy olyan összetételű vegyület van, amely a talaj mikroszkópikus nagyságú élőlényeinek életműködését és szaporodását gátolja. A kávézacc és a kifőzött tealevél a komposztot gazdagíthatja.
Miből legyen a komposztáló?
A szerves anyagok érlelésére a kert egyik félreeső, félárnyékos helye lesz alkalmas. A komposztkazal számára nem kell gödröt ásni, mert a korhadás oxigén jelenlétében folyik le, a gödörben viszont nem jut az anyaghoz elég levegő, ezért nem korhadási, hanem rothadási folyamat következik be. Építhetünk komposzttárolót deszkából, téglából, kövekből is, sőt a kereskedelem is kínál műanyag komposztládákat.
A komposztálandó anyagot nagyon célszerű felaprítani. Erre most már igen alkalmas, különböző teljesítményű, elektromos eszközök állnak rendelkezésre. A felaprított szerves hulladék nagyobb felületen érintkezik a levegővel, ezért a lebomlási folyamat gyorsabban zajlik le, a komposzt előbb érik meg.
A korhadási folyamatot meggyorsíthatjuk a komposzt anyag átkeverésével, levegőhöz juttatásával, valamint speciális, a komposztálást elsősegítő adalékanyagok hozzáadásával.
Mi legyen az érett komposzttal?
Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható, környezetbarát anyag. Belőle négyzetméterenként 2-3 kg-ot ajánlatos kiszórni és azonnal bemunkálni a talajba. Minthogy a komposzt elsősorban a humusztartalma miatt értékes trágya, ezért a tápanyagokat műtrágya formájában juttassuk a talajba. Ősszel elsősorban a foszfát és a káli műtrágyák kiszórása időszerű, mert ezek lassan oldódó vegyületek, amelyekből a tápanyag tavaszra jut a gyökerek közelébe.
