Mediterrán dísznövény ehető termésekkel: a nyugati szamócafa

Mediterrán dísznövény ehető termésekkel: a nyugati szamócafa

Bírja a hideget.

A hangafélék családjába tartozó nyugati szamócafa (Arbutus unedo)  kedvelt dísznövény. A Földközi-tenger vidékén, a Kanári-szigeteken és Dél-Amerikában őshonos növény helyenként a görög szamócafával együtt fordul elő, és hibrideket alkot.

nyugati szamocafa mediterran 02

Ősszel virágzik, télen terem

A szamócafa bokros növekedésű, örökzöld levelű fácska vagy cserje, sima, vöröses kéreggel, ami az idősebb példányokon szürkésbarna és részben leválik. A szamócafa lassan nő, az észak-európai klímán 5 méter magasságot éri el, cserépben nevelve max. 3 méterre tör. A jól begyökeresedett növény -15°C-ig télálló.

Sötétzöld levelei némileg a babéréra emlékeztetnek. Ősszel virágzik, október és december között fürtökben hozza attraktív, kis fehér vagy rózsaszín, harangocska formájú virágait, amelyek nagyon hasonlítanak a gyöngyvirág virágaira. Mivel ebben az időszakban a beporzó rovarok már hiányoznak, ecsettel segíthetjük a beporzást.

A nyugati szamócafa piros gyümölcsei ehetőek, felületük rücskös, szemölcsös. Némileg a szamócára vagy a licsire emlékeztetnek, csak az 5. évről kezdenek megjelenni a növényen. A kb. 3 cm átmérőjű gyümölcsök az érés során zöldről pirosra színeződnek, belül azonban élénk narancssárgák, a húsuk lisztes, puha, édeskés. Gyakran a fán együtt található meg a virág és a termés is. Gyümölcse nyersen is fogyasztható, de készülhet belőle lekvár, gél, sőt Portugáliában egyfajta röviditalt is előállítanak belőle.

nyugati szamocafa mediterran 03

Ideális a teraszon

A legjobb, ha a fácskát egy nagy dézsában, cserépben nevelgetjük. Napos-félárnyékos, meleg helyet igényel, ügyeljünk a szélvédettségre, a legjobb, ha a házfal mellé vagy a terasz sarkába kerül. Amennyiben a kertbe kiütetjük, humuszban gazdag, mészben szegény, laza, jó vízáteresztő képességű talajba tegyük. Nem viseli el a pangóvizet, érdemes a földjét némi homokkal keverni. A talaj pH-értéke ne legyen 7 felett.

Az újonnan vásárolt, cserepes szamócafa általában melegebb régiókból származik, ezért nem szabad rögtön a szabadba tennünk, néhány hétig szoktatni kell a mi klímánkhoz. Egyébként, ha betartunk néhány dolgot, nem igényel különösebb törődést a fácskánk.

A dézsás növényeket márciustól szeptemberig 14 naponta folyékony táppal kezeljük. A legjobb, ha esővízzel, vagy más, mészben szegény vízzel öntözzük. A szamócafa más hangafélékhez hasonlóan nem viseli el a meszet.

A földje ne száradjon ki, rendszeresen nedvesítsük. A rövid forró időszakokat a húsos leveleivel jól átvészeli. Csak a fiatal fákat ültessük át, az idősebbeket csak akkor, ha ez elkerülhetetlen.

nyugati szamocafa mediterran 04

A fiatal csemetéket kezdetben egy kicsit visszavághatjuk, hogy jobban elágazóan, bokrosabban növekedjenek. Az idősebb fákat azonban hagyjuk békén, mivel egész évben hoznak rügyeket, virágokat, terméseket. Szükség esetén tél végén, februárban, márciusban enyhén visszavághatjuk az új hajtásokat. Azokat az ágakat is távolítsuk el, amelyek nem hoznak rügyeket.

A szamócafa mediterrán növény, nálunk a teraszon, a balkonon talál ideális helyet egy nagy cserépben. Az enyhébb területeken kb. 5 éves kortól védett, meleg helyre is kiültethetjük a kertbe. Kombinálhatjuk rododendronnal, babérhangával. Egyes fajták rózsaszín virággal díszítenek, mások inkább bokros növekedésűek, az alacsonyabbra növők pedig teraszra, balkonra ajánlhatók.

nyugati szamocafa mediterran 05

Magról nevelni kihívás

A szamócafa magról nevelhető, de dugványokkal is szaporítható. A magvetés nem olyan egyszerű, sok türelmet igényel. A magokat előtte néhány órára vízbe kell áztatni, majd rétegezni. Egy tál nedves homokra szórva a magokat 2 hónapig tegyük hűtőbe, hogy megkapják a szükséges hideghatást. Fényen csírázik, ezért ne fedjük be homokkal és ügyeljünk a rendszeres nedvesítésre is.

Amint a magok csírázni kezdenek, virágföldbe kerülhetnek és hozzászoktathatjuk őket a ház melegebb hőmérséklethez is. Az első levélkék csak kb. 3 hónap elteltével jelennek meg. Ezt követően lehet a növénykéket kis cserepekbe ültetni. A dugványozás lényegesen egyszerűbb, a félig fás hajtásokból kell ősszel szaporítóanyagot vágnunk. A felső két levél kivételével az össze levelet eltávolítjuk és a hajtást palántázóföldbe dugjuk. Átlátszó fóliaalagúttal letakarva világos, 20 °C körüli meleg helyre állítjuk. Ha a dugványok begyökeresedtek, a növénykéket cserepekbe lehet ültetni.

Érdemes némi téli védelmet biztosítani egy gyapjúfóliával vagy vastag levéltakaróval, bár egy felnőtt fa -15 °C-ig bírja a hideget. Időnként télen is öntözzük, különben kiszárad. Az 5 évesnél fiatalabb fácskákat be kell vinni a házba télire, nagyon világos helyiségbe, max. 5 °C-ra. Figyeljünk arra, hogy ősszel virágzik és télen hoz gyümölcsöket, ha nagyon sötét van, akkor ezeket ledobálja. A levéltetveket leszámítva jelentős kártevője, kórokozója nincs a növénynek. Nedves időben levélfoltosság fordulhat még elő.

Korábban írtunk róla: