A gyepen nem maradhat, de szerencsére a kertben csomó dologra használhatjuk az őszi, száraz levelet.
Amikor a bokrok és a fák elvesztik lombjukat, elérkezett az nagytakarítás ideje. De hol maradhat ott, honnan kell felszedni, és mi történjen a fanyesedékkel?
Sokféle színben ragyog a kert az októberi napsütésben, ám a tarka falevél hullani kezdenek. Az lépcsőket, és az utakat fel kell seperni, mielőtt az avar csúszós réteggé alakul át. De a teljes kerten egyáltalán nem kell felseperni. Az ágyásokon, illetve a bokrok, fák alatt ott lehet hagyni az őszi leveleket, hiszen a lassan lebomló avar humusszal dúsítja a talajt.
A gyepen nem maradhat a lehullott lomb, mivel az nem tesz jót a fűnek. Lombseprűvel seperjük össze vagy gyűjtsük össze fűnyíróval. A fűnek fényre van szüksége, a lombréteg alatt gombás betegségek fenyegetik, a tó vizét pedig csak fölöslegesen túlterhelik tápanyagokkal.
A lombháló jó segítség a tónál, a gyepet pedig legjobb lombseprűvel tisztán tartani. Ha fűnyírót vetünk be, ami felszedi, összeaprítja az avart, így a komposztban gyorsabban lebomlik. Tulajdonképpen az őszi falevelet, a fákról származó nyesedéket a kertben kellene hagyni. Hiszen ha kidobjuk a zöldhulladékkal, humusztól és tápanyagtól fosztjuk meg a kertet. Aki a lombot és az ágnyesedéket komposztálja, spórolhat a trágyázáson.
Ha a komposztáló túl kicsi a levélhegyhez, akkor az avart vékony jutaszövetből készült lombzsákokban gyűjthetjük, és egy félreeső részen tárolhatjuk. A zsák tartalmával együtt lebomlik lombkomposzttá.
Az őszi falevelet felhasználhatjuk téli védőtakarónak az érzékeny növényeknél.
A tölgyfalevél bőségesen tartalmaz csersavat, ezért lassan bomlik le. De érdemes várni, mert a belőle keletkező alacsony pH. értékű humuszföld ideális minden olyan növény számára, melyek a savanyú talajt szeretik. Közéjük tartoznak a mocsári növények, mint pl. a rododendron, az áfonya, kamélia, azálea. A kék virágú hortenzia ugyancsak savanyú földet igényel.
Ősszel a tölgylombot mulcsrétegként közvetlenül a növények köré is elteríthetjük az ágyásban.
Mulcsoljunk felaprított ágnyesedékkel
Lombtalan állapotban ítélhető meg legjobban a fák és bokrok felépítése, formája. Ez az egyik oka annak, hogy elsősorban télen metszik őket. Az aprítógép a méretes ágakat apró darabokra vágja. A faaprítékot komposztálhatjuk, tápanyagban gazdag kerti hulladékkal összekeverve.
A faapríték azonban kerti ösvények burkolására is alkalmas, akárcsak mulcsnak a bokrok alá. A nitrogénmegkötő hatás ellensúlyozására, mulcsolás előtt szórjunk a talajra szaruforgácsot.
Az örökzöld cserepes fűszernövények, pl. a zsálya, kakukkfű, levendula télen sínylődnek, ha átfagy a gyökerük, és ezáltal megszűnik a levelek vízellátása. Tegyük az edényt árnyékos helyre. Bambuszpálcákból vagy ágakból készített köpeny távol tartja a kiszárító szelet. Az edény és a köpeny közé tömjünk levelet plusz védelemnek.
Az érzékeny évelőknél, pl. a díszgyertyán az avarréteg megnöveli a kármentes kitelelés esélyét. Legjobb az egészet letakarni néhány gallyal, hogy a szél ne tudja széthordani a leveleket.
