Áprilistól virágzik a juhar, minden faj máskor és a virágok nemiségét illetően nem is akárhogy. Nézd csak meg!
Négy juharfajról állíthatjuk biztosan, hogy őshonosak és elterjedtek hazánkban; a korai juhar (Acer platanoides) kezdi a virágzást, még lombfakadás előtt, felfelé álló virágzatokkal. A következő a mezei juhar (Acer campestre), a lombfakadással egyidejű, eleinte felálló, később lekonyuló virágzattal, majd a hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) következik, a lombfakadás utáni, hosszú csüngő virágzataival, végül a tatár juhar (Acer tataricum) a már jelentős lombozatból eleinte kiemelkedő virágzatokkal, laza sátorozó bugákkal. Természetesen nem csak a virágzási időben különböznek a juhar fajok, de egyéb jellegzetességeikre majd később térünk vissza. Most a virágzási idejük közepén járunk, bár az ilyen hosszú és száraz tavasz helyenként megkeverheti a fenológiai stádiumokat. Mind a négy faj virágai rovarcsalogatóan illatosak.
Korai juhar felálló sátorozó bogernyői
Mit jelent a poligámia a növényvilágban?
Olyan egylaki növények, amelyek egyedei egyaránt fejlesztenek egy- és kétivarú virágokat is. Ilyenek például a fészkesek (Asteraceae), ahol a kétivarú virágokon kívül még női virágok is vannak ugyanazon az egyeden.
A juhar virágok eredetileg valószínűleg kétivarúak, azaz minden virágban voltak hím és női ivarszervek, porzók és termők, illetve az utóbbiak jobban látható részei: bibék. Az ilyen hímnős virágok is tudnak védekezni az önbeporzás ellen az egyes ivarszervek eltérő idejű érésével. Az idegen megporzás fokozza az utódok genetikai sokféleségét, és így segíti a változó környezethez való alkalmazkodást.
Mezei juhar sátorozó bugája aktív porzókkal és már alakuló termésekkel
Úgy látszik, hogy a hazai juhar fajoknál ez fontos lehetett, mert poligámok lettek. A virágzataikban változatlanul akadnak kétivarú virágok, nőnemű virágok, csökevényes porzókkal, és hímvirágok meddő termőkkel. A nemek elválása időnként, helyenként és egyedenként még fokozódik azzal, hogy az egész virágzat egyneművé válik, sőt nagy ritkán az egész fa egynemű lesz.
Hegyi juhar csüngő bugája
A Magyarországon gyakran telepített amerikai juharfajok már előrébb járnak ebben a folyamatban: az ezüst juhar (Acer saccharinum) többnyire váltivarú, egylaki szélbeporzó. A korábban már itt is bemutatott zöld juhar (Acer negundo) olyan sikeres kétlaki szélbeporzó, hogy az ország nagy részében, főleg a vízpartokon már özönnövényként viselkedik, és legalább a termést hozó nőnemű egyedeit irtanunk kell.
Tatár juhar még felálló bimbós bugái