Szibériai nőszirom, a legszebb virág a nedves réten

A hazai kiszáradó lápok és nedves rétek védett szépsége furcsa körökben nő.

A szibériai nőszirom (Iris sibirica) a nősziromfélék családjába tartozó, eurázsiai elterjedésű, legfeljebb méter magasra növő, lágyszárú és évelő növény. Az “Iris” tudományos nemzetségnév jelentése szivárvány, vagy annak görög istennője, közös jellemzőjük a sokszínűség, ami igaz a nőszirmokra is. A magyar nőszirom név botanikusok alkotása, a sziromszerű bibekaréjokra utal. A növény Szibéria egy részében is honos, de a közép-európai és a hazai nedves réteken is otthon van.

Miért találunk gyűrűben növő virágokat?

A már néhány éves szibériai nősziromnak a talajfelszín alatt, a korábbi levélmaradványok által fagyvédett, kiterjedt gyöktörzsei kúsznak, és így a növény egyre nagyobb foltokban sarjtelepet alkot, amely kifelé terjeszkedik. Később az öregedő telep a közepén pusztulni kezd, ezáltal gyűrűvé alakul. Az élettartama tíz év körüli. A szibériai nőszirom kora tavasszal csak tőleveleket hajt, ezek egy-két arasznyi magasak, függőlegesek, egyenesek, párhuzamos élű szálasak, alig egy centiméter szélesek. Az áprilisban induló vékony hengeres virágszár szintén függőlegesen egyenes, a tőlevelek közül messze kimagaslik, csak a virágzatban ágazik el. A mindössze két-három szárlevél körülöleli a szárat. A két-öt virág egyre hosszabb kocsányokkal emelkedik az alatta lévő virág fölé. A virágtakaró külső köre három kiterülő vagy csüngő nagyobb lepellevél, fehér alapon lila vagy kék erezettel, ezek a megporzó rovarok jól jelzett leszálló pályái. A külső lepelcimpákon fekszenek a porzók, elrejtve a sziromszerű bibekaréjok alatt. A belső lepelkör is három tagú, a cimpák közel függőlegesek, egyszínű kékek vagy lilák. A termés három rekeszű szögletes tok, a magvak D-formájúak, sötétbarnák, két sorban helyezkednek el, a csúcson kinyíló tokból szóródnak szét. Az elszáradt hajtások és a már üres termések gyakran még egy évig állva maradnak.

Vadon védett, de nemesített fajtái kaphatók

A szibériai nőszirom gyöktörzsét a népi gyógyászatban használták, de nálunk 1982 óta védett növény, így ez ma már szóba sem kerülhet. Hazánk szinte egész területén, de csak szórványosan, lápokon és mocsárréteken, nedves kaszálókon, magaskórósokban, és ritkán láperdőkben élő faj. Nemesített fajtáit kerti tavak partjára ültetik.

Szibériai nőszirom tavaszi tőlevelei