December 7-én Szent Ambrust ünnepeljük, aki a méhészek és mézeskalácsosok védőszentje. Szent Ambrus élete és munkássága számos tanulsággal és érdekességgel szolgál.
Fiatalon tűnt ki tehetségével és elhivatottságával, Rómában tanult retorikát, majd politikai pályára lépett. Már egészen fiatalon két itáliai tartomány vezetőjévé nevezték ki, mediolanumi (mai Milánó) székhellyel.
Szent Ambrus útja a püspökségig
Ambrus életében fordulópontot jelentett a megkeresztelkedése, amely után hamarosan püspökké is szentelték. Valószínűleg éppen december 7-én történt ez a fontos esemény. Elhivatottságát bizonyítva minden vagyonát szétosztotta a szegények között, majd teológiai tanulmányokba kezdett, főként a görög egyházatyák tanításaira támaszkodva.
Ambrust gyakran ábrázolják rajzó méhkaptárral, amely szavai és himnuszai „édességére” utal. Ez a motívum különösen közel állt a méhészek és mézeskalácsosok szívéhez, akik védőszentjükként tisztelték őt. Névünnepét a régi időkben szentmisével és áldomással ünnepelték, amely alkalommal a közösségek hálát adtak munkájuk gyümölcseiért.
A méhészek hagyományai Szent Ambrus napján
December 7. különleges nap a méhészek életében. Úgy tartják, hogy ezen a napon a kaptárak és az áttelelő méhcsaládok gondos ápolása meghatározza a következő évi méztermést. Ezért a méhészek ilyenkor nagy figyelmet fordítanak a méhek egészségének megóvására és a kaptárak védelmére.
Szent Ambrus példája arra emlékeztet minket, hogy a szorgalmas munka, a közösség iránti elköteleződés és a tudás keresése mindig meghozza gyümölcsét – ahogyan a méhek munkája is édes mézzel ajándékoz meg minket.
Egy kis figyelmességgel és hálával emlékezzünk meg ma a méhészek munkájáról, akiknek szorgalma nélkülözhetetlen, hogy méz kerüljön az asztalunkra – különösen az adventi időszakban, amikor a mézeskalács illata betölti az otthonokat.
