Július 15-ét, Henrik napját a népi hagyomány és a vallásos szokások egyaránt számon tartják.
A vallásosabb hívek ezen a napon emlékeztek meg a tizenkét apostolról, és úgy tartották, hogy ha mennydörgéses vihar tör ki, az az "apostolok oszlása" – az égiháború éppúgy szétszéled, mint ahogy a tanítványok is szerteindultak a világban. Ez a mondás különösen az aratás idején volt fontos, hiszen a kaszások, kévékötők és asztagba rakók abban reménykedtek, hogy a hirtelen támadt vihar hamar tovatűnik, és újra dolgozhatnak a mezőn.
Az új liszt próbája: kenyérsütés Henrik napján
Henrik napjához az új kenyér első sütése is kötődik. Ekkorra ugyanis már sok helyen beérett az aratott gabona, és elkészült az első új liszt, amelyből a háziasszonyok próbakenyeret sütöttek. Ez nemcsak a liszt minőségének próbája volt, hanem afféle szimbolikus előfutára is az új kenyér ünnepének, amit majd augusztusban tartanak. Aki ilyenkor kóstolt az első új kenyérből, abban reménykedett, hogy bőséges lesz az esztendő kenyere.
Időjárás és jóslatok
A Muravidéken különös megfigyeléseket jegyeztek fel Henrik napjára. Azt mondták: "Ha viharok vannak e napon, eloszlanak a viharok, nem lesz egyhamar vihar." Ha viszont északi szél támad, akkor drágaság várható, hiszen a száraz, hűvös idő a termés mennyiségét is befolyásolta.
Németpróna (ma Slovenské Pravno, Szlovákia) környékén úgy tartották, hogy ezen a napon kilenc zivatar támad egymás után, és a legutolsó villám belecsap a búzakeresztekbe. Ezzel lezárul a viharok sorozata, a zivatarok szétoszlanak, "mindegyik a maga országába tér vissza", és többé már nem egyesülnek akkora erővel, mint korábban. A hagyomány szerint ezután már nyugodtabb időszak következik, ami kedvez az aratás végéhez közeledő gazdáknak.
Henrik napja tehát nemcsak a vallásos emlékezés és a természet megfigyelésének ideje, hanem a kenyér, az élet egyik legfontosabb alapélelmiszerének első kóstolása is – szimbolikus üzenetként: amit vetettünk és arattunk, abból most már kenyeret is süthetünk.
