A hónap nevét a naptárreformot végrehajtó Julius Caesarról kapta, aki ebben a hónapban született. A nyár legmelegebb hónapja nem mentes a szélsőségektől.
Ilyenkor kúszik a legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, ám ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránk törő heves záporok, esetleg jégesők.
Aratási szokások és hiedelmek
Július az aratás hónapja. A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. Elszórt adatok vannak arra vonatkozóan, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt. Az aratókat elsőként meglátogató gazdát megkötözték, és csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát.
A legtöbb hagyomány azonban az aratás végéhez kapcsolódik. Egy kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy jövőre is biztosítva legyen a jó termés. Az utolsó kévéből készült az aratókoszorú. Általában a földesúrnak készítették, de az utolsó kalászokból egy kis csomót mindenki hazavitt. Az aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett: korona, csigaszerű, koszorú alakú. Az aratókoszorút a mestergerendára akasztották, és vetéskor a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetőmag közé keverték. A magának arató család nem rendezett ünnepséget. Az aratóbálokat elsősorban az uradalmakban rendezték.
További népi megfigyelések júliusra
- ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie
- Sarlós Boldogasszony (július 2.) napi eső Lőrinc-napig tart
- ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas
- ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz
- Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Jó időt remélhetünk, ha napnyugtakor jó idő van, ha csalogányok szorgalmasan énekelnek, ha reggel és este a füst egyenesen felszáll, ha az eső köddé változik. Rossz idő lesz, ha napfelkeltekor égiháborúk vannak, ha a kakasok napnyugta után kukorékolnak, ha a tyúkok, varjak, pávák sokat kiáltozva szomorúak.
Júliusi népi mondóka
Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.
