Június 14-ét a néphagyomány Éliás napjaként tartja számon, amelyhez nem kevés időjárási hiedelem és félig tréfás, félig komolyan vett jóslat kapcsolódik. A régi paraszti világban ezt a napot gyakran a hirtelen jött viharokkal azonosították – nem véletlenül nevezték "viharos kedvű Éliásnak".
Hajnalban már figyelmeztet a természet
A megfigyelések szerint Éliás napján már hajnalban jelezte az idő, hogy mire számíthatunk: ha a kelő napot szürke felhők ölelték körül, biztosra lehetett venni, hogy délutánra megérkezik a vihar. A természet apró jeleiből következtetni lehetett a nap alakulására – ez is része volt a népi időjóslásnak, amelynek mesterei a földművesek voltak, hiszen számukra kulcskérdés volt az időjárás.
Dühös szél, összecsapó ég és föld
A hiedelmek szerint Éliás napján különösen nagy szélviharok törhetnek ki, amelyek háztetőket tépnek le, kocsikat borítanak fel, és fákat csavarnak ki tövestül. Ez a nap sok helyen a természeti erők kiszámíthatatlan tombolásának szimbóluma lett, amely egyszerre félelmetes és tiszteletet parancsoló.
A babonásabb közösségekben különféle praktikákkal próbálták elhárítani a vihart vagy legalábbis csillapítani Éliás haragját. A topolyai öregek például szentelt gyertyát gyújtottak Éliás napján, hogy a házukat megóvják a zivatar pusztításától.
Tréfás népi jellemrajz: Éliás, aki sosem tudja, mikor van a neve napja
A hagyomány egy kis humort is csempészett a naphoz kapcsolódó hiedelmekbe: a mondás szerint Éliás olyan buta, hogy még azt sem tudja, mikor van a neve napja. De amikor végül ráébred, akkora örömöt érez, hogy zajos viharral, mennydörgéssel, villámlással ünnepel – mintha csak az eget is a földhöz csapná örömében.
Ez a kedvesen szarkasztikus leírás is mutatja, hogy a népi kultúrában milyen fontos volt az időjárás iránti tisztelet és figyelem – de ugyanakkor az emberi vonásokat, érzelmeket is belelátták a természeti jelenségekbe.
Időjóslás és védekezés
Éliás napja tehát nemcsak egy névnap a sok közül, hanem egy olyan dátum, amelyre különös figyelmet fordítottak a gazdák, háziasszonyok és időjós öregek. A viharok, jégesők, hirtelen szélrohamok lehetősége miatt ez a nap a féltő figyelem és elővigyázatosság ideje is volt. Akik tehették, ezen a napon nem kezdtek nagyobb kinti munkába, nehogy egy hirtelen vihar mindent tönkretegyen.
A júniusi időjárás amúgy is szeszélyes, de Éliás napja különösen intő jelként szolgált a régiek számára: figyeld az eget, mert Éliás még mindig képes meglepetést okozni!
