Kérdés-Válasz Egyéb
Tiszteletem minden Kertbarátnak!
Most költöztem kertes házba, és annyi kérdésem lenne, hogy nem tudok mindnek utána olvasni. Nagyon amatőrök is lesznek biztosan, azt se bánom, ha ki leszek nevetve. Minden segítségért előre is nagy köszönet!
1. Télen, amikor ilyen aszály van, és csak éjjel van néha pár mínusz, nappal meg meleg, akkor van olyan növény a kertben, amit érdemes locsolni, vagy ez teljes nonszensz?
2. A tuják a szárazság miatt megbarnult és lehullott leveleik helyett hoznak újakat?
3. A tuják levelei nem ártanak a környző növényeknek, ahogy a dióról olvastam? Illetve érdemes komposztálni?
4. A fűnek szeretnék valami tápanyagot juttatni, ehhez már késő van, vagy érdemes lehet még ilyenkor is trágyázni?
Kérdezni nem szégyen, mindenki valahol innen kezdete (legalább is, én még nem találkoztam olyannal, aki az anyatejjel szívta magába), ettől független az olvasás nagyon hasznos dolog. A teljesség igénye nélkül:
1. A szabadföldi növények ilyenkor nyugalmi állapotban vannak, gyakorlatilag - jó esetben - nincs nedvkeringésük, és a szárazság sem volt oly mérvű, hogy a gyökereket veszélyeztetné, ezért nem kell öntözni.
2. A tuják nagyon nehezen regenerálódnak. Ne számítson gyors sikerre (~évek), de segíthet, ha tavasszal örökzöldekre összeállított mikroelem, vagy komplex trágyát* juttat ki.
3. Annyiban árthat a lehullott tuja levél, hogy savasítja a talajt (megváltozik a talaj pH értéke), ezt nem minden növény tolerálja. Komposztáláskor figyelembe kell venni, hogy a teljes bomlás hosszabb időt vesz igénybe, mint a többi komposzt alapanyag esetén.
4. Tavasztól lehet elkezdeni gyeptrágya* kijuttatását, valamint a gyeplazítóval* elvégezheti a gyepszellőztetést a szép zöld felület érdekében.
(* Gugliba beírva kedvéhez - és pénztárcájához - mérten válogathat a találatok között)
Jöhet a többi kérdés... 
Ezt én is ma olvastam, és nemes egyszerűséggel hülyeségnek minősítettem... B) Elég gyakran ír meredek dolgokat ez a K. L.
A hólé miért mosná be? Már csak ha azt tekintjük is, hogy a hó van alul, a mag pedig felül. Esetleg ha az egész hóréteget átfordítanánk, mint egy asztalterítőt, hogy a mag kerüljön alulra.
De még ebben az esetben sem mosódna be, mert a hólé lassan olvad, nem olyan ütemben, hogy megmozdítsa a talajrészecskéket, hogy a mag alájuk juthasson. Ki lehet próbálni, egy kevés fahamut kell a hó tetejére szórni, olvadás után még az is ott lesz a föld tetején, a mikroszkopikus szemcséket sem mossa be a hólé.
Magot bemosni esetleg egy eső képes, amikor az esőcseppek beverik a poros földbe a magot.
Tegyük fel, hogy hóolvadás után jön egy januárvégi zápor (nem túl valószínű ugyan), és beveri a földbe a magot.
Még ebben az esetben sem fog kikelni. Ugyanis ilyenkor nincs repedés a talajon, hogy mélyebbre kerüljön a mag, 1-2 mm mélységbe meg hiába kerül, ott az első kora tavaszi napon kiszárad, és nem fog csírázni.
De még ha pont olyan időjárás lenne mondjuk február közepén, hogy egyik nap meleg, másik nap egy kis nedvesen tartó eső, utána megint meleg, megint eső, és kicsírázna a répa, akkor jönne egy március eleji fagy, és elfagyna a magonc. Az ugyanis egyáltalán nem bírja a fagyot, a felnőtt répával ellentétben.
Még márciusi vetésnél is előfordul néha, hogy április közepére kikel, és a késői fagy el is viszi.
Azt sem tudom, hogyan lehetne a hó tetejére sorba vetni, olyan lenne, mint a gyep, ha kikelne, mint ahogy nem kel ki.
Az sem valós, hogy a répa magja fagyhatásra kel ki jól.
Ki lehet próbálni, júniusban, folyton nedvesen tartva 10-14 nap alatt kikel, mindenféle fagyhatás nélkül.
Akár az is próbaképes, hogy november végén elvetni egy sort, mellé március elején egy sort. 5 évből legalább 4-ben egyszerre fog kikelni, március előtt nem éri el a talajhőmérséklet azt az állandó 5 fokot, ami a csírázáshoz szükséges. Az egyetlen különbség az lesz, hogy a kelés idejére az ősszel elvetett sor csupa gyom lesz, mert némely gyom hamarabb kel, mint a répa.
De még ebben az esetben sem mosódna be, mert a hólé lassan olvad, nem olyan ütemben, hogy megmozdítsa a talajrészecskéket, hogy a mag alájuk juthasson. Ki lehet próbálni, egy kevés fahamut kell a hó tetejére szórni, olvadás után még az is ott lesz a föld tetején, a mikroszkopikus szemcséket sem mossa be a hólé.
Magot bemosni esetleg egy eső képes, amikor az esőcseppek beverik a poros földbe a magot.
Tegyük fel, hogy hóolvadás után jön egy januárvégi zápor (nem túl valószínű ugyan), és beveri a földbe a magot.
Még ebben az esetben sem fog kikelni. Ugyanis ilyenkor nincs repedés a talajon, hogy mélyebbre kerüljön a mag, 1-2 mm mélységbe meg hiába kerül, ott az első kora tavaszi napon kiszárad, és nem fog csírázni.
De még ha pont olyan időjárás lenne mondjuk február közepén, hogy egyik nap meleg, másik nap egy kis nedvesen tartó eső, utána megint meleg, megint eső, és kicsírázna a répa, akkor jönne egy március eleji fagy, és elfagyna a magonc. Az ugyanis egyáltalán nem bírja a fagyot, a felnőtt répával ellentétben.
Még márciusi vetésnél is előfordul néha, hogy április közepére kikel, és a késői fagy el is viszi.
Azt sem tudom, hogyan lehetne a hó tetejére sorba vetni, olyan lenne, mint a gyep, ha kikelne, mint ahogy nem kel ki.
Az sem valós, hogy a répa magja fagyhatásra kel ki jól.
Ki lehet próbálni, júniusban, folyton nedvesen tartva 10-14 nap alatt kikel, mindenféle fagyhatás nélkül.
Akár az is próbaképes, hogy november végén elvetni egy sort, mellé március elején egy sort. 5 évből legalább 4-ben egyszerre fog kikelni, március előtt nem éri el a talajhőmérséklet azt az állandó 5 fokot, ami a csírázáshoz szükséges. Az egyetlen különbség az lesz, hogy a kelés idejére az ősszel elvetett sor csupa gyom lesz, mert némely gyom hamarabb kel, mint a répa. - Oldal :
- 1
There are no replies made for this post yet.
