1kert.hu - a FELCO specialista

 
  2014. február 21. Péntek
  8 Válasz
  19.6K Megtekintés
Tisztelt Gyuri Bácsi, metszési DVD-jét szorgalmasan tanulmányozom, de nem találok az interneten hasznos leírást, kiwit illetőleg.nincsen véletlenül 1 hasznos cikke az archívumában, mit kéne le/kivágni, és mit meghagyni, hogy teremjenek ? segítségét megköszönném, jó egészséget kívánva maradok tisztelettel
10 évvel ezelőtt
·
#16329
Válasz elfogadva
Igaz, nekem is azzal a kérdéssel kellett volna kezdeni, hogy miről is van szó tulajdonképpen, milyen kiviről. Feltételeztem, hogy adott (legalább) egy termőpár a nagy szőrös típusból, és arról írtam.(Általában az emberek azt olvassák /pl. Bálint gazdánál/, hogy metszeni a szőlőhöz hasonlóan kell, és az ország nagy részén ugye a szőlőnél a rövidcsapos metszés az elterjedt, nem a szálvesszős, mint pl. a mátrai borvidéken, és amit a kivihez is alkalmazni kell.)A német könyvvel nem az a baj, hogy 20 éves, hanem hogy német. Én jártam már Németországban, de valahogy nem tudom magam elé idézni a végtelen hullámzó kivimezőket. Úgyhogy itt is a hagyományos eset állhat fenn, hogy az írója és/vagy ismerőse ültetett egy kivit, aztán nekifogott ötletszerűen metszeni, és mivel úgy látta, hogy úgy van termése, akkor ezt belevette egy metszési könyvbe.Nem azt mondom, hogy így nem lesz termés, csak nem annyi és olyan minőségű, mint lehetne. Ahogy az elhagyott szőlő is terem még évekig azután, hogy abbahagyják a metszését.(Nálunk is van ilyen hozzá nem értő szaktanácsadás, pl. a Kossuth rádió reggeli műsorában tanácsokat adó szakállas embertől hallottam bődületes baromságokat a fügéről.)Na szóval, a német származás számlájára lehet írni a melegigényességről szóló részt, mivel Németország nagy része sokkal hidegebb vidék, mint Magyarország.Amúgy az jó meglátás, hogy évente kell metszeni, és nagyon korán, mert egyébként erősen könnyezni fog.Egy komoly hiba van benne: Ha a nyári metszés elmarad kisebbek lesznek a kivik. Ugye, a termés - bármilyen növénynél - akkor lesz nagy, ha sok levél nevel kevés termést. Tehát egy nyári metszés a minőség rovására megy. (Persze, ha kevés termés van, akkor ez nem számottevő.)
10 évvel ezelőtt
·
#16301
Kivi metszését kiültetés után a 2-3. évben kell kezdeni. Mivel a növénynél a produktív és improduktív részek elégé nagy káoszba tudnak fordulni évenkénti metszés nélkül ezért minden évben KÖTELEZŐ a metszése. Fontos művelet az indák laza felkötözése! Így ha felfuttatod mondjuk valamilyen támrendszerre, vagy lugasra, könnyen karban tartható és könnyen metszhető. Sőtt mi több naposan is marad ami a lényeg. Felkötözéssel elegendő mennyiségű új hajtás keletkezik. Az elegendő mennyiségű új hajtás meg megalapozza majd a kivid számára a hosszú életet. Annyit tudnod kell, hogy a kivi nagyon meleg és fényigényes. A metszést évente 2 alkalommal kell megejteni. Télen és nyáron. Télen van az alakító metszés, nyáron pedig a zöldmetszés (levél, hajtás ritkítás, termés ritkítás). Kezdjük a téli metzéssel:Keringés beindulás előtt kellene, de ha már benne vagyunk akkor minimalizálni kellene a nedvfolyást. Érdemes télutón végezni. Lassan kifutunk az időből. Ha beindul a nedvkeringés akkor sok kárt tehetünk a növénynek. Nagyon könnyezni fog a kivi. Kisebb metszési sebeket a növény magának eltömi pár nap alatt. A hajtások maximum 20-30% szabad eltávolítani. Termés a hajtás alsó (alapi)részén lesz. Következő évben ezeknek a hajtásoknak az oldalhajtásain. Ezért fontos, hogy mindig legyen kellő mennyiségű új hajtás, hogy legyen miből kialakulnia új gyümölcsnek. Ha a kivinek tetszik a hely 1 ágon 2-4 évig teremni fogja a kivit. Aztán érdemes eltávolítani a régi hajtást. Így teremtve helyet az új hajtásoknak. A tapsztalatok szerint nem a metszés fogja befolyásolni a kivi mennyiségét, hanem a termőhely és a kellő mennyiségű meleg. Nyári metszést júliusban és augusztusban csináld.Amikor látod majd a termést, a termés után hagyj vagy 7-10 levelet és a többi hajtásrészt metszd le. Ha a nyári metszés elmarad kisebbek lesznek a kivik.Remélem tudtam segíteni. Ha igen pipáld ki felül a választ.
10 évvel ezelőtt
·
#16317
Háát, én ezt igencsak máshogy tudom.Függőlegesen felvezetni egy karó mellett a támrendszer tetejéig.A támrendszer a sor irányára merőleges T-betű alakú tartókból áll.(Ezen a fotón látni valamennyire: http://www.egzotikusdisznovenyek.hu/files/images/felaj%C3%A1nl%C3%A1s%20660_0.jpg )A T-k közepén, valamint két végén végigvezetünk egy-egy drótot.Ha felért a kivi, akkor tavasszal visszavágjuk ebben a szintben. Innen fogjuk majd a termőkarokat nevelni minden évben.Tehát hagyunk (a növény erősségétől függően) 1-4 db 1 m hosszú vesszőt (nagyon erős növényeknél többet és hosszabbat is), amiket lefektetünk, végüket a szélső drótok valamelyikéhez kötjük. (Rövidre nem szabad vágni, mert az első 5-6 rügyből nem lesz virág.)Onnantól kezdve egy évig nem bántjuk a növényt, legfeljebb egy-egy rakoncátlan hajtást igazítunk el.A következő évben a letermett vesszőket tőből kivágjuk, és új termővesszőket hagyunk.A hőigénye nem túl nagy, kb. a közepes igényű csemegeszőlőkkel egyezik meg.http://i195.photobucket.com/albums/z233/masodik/baacutelint.jpg~original
10 évvel ezelőtt
·
#16320
Én ezt Gerhard Thinnes könyvében olvastam Címe: Obstgehölze schneiden. Mit Schnitt von Kiwis. Igaz ez 1993 kiadás. Azóta eltelt 20 év :)
10 évvel ezelőtt
·
#16323
Én is a második verziót ismerem. A végleges támrendszer kialakitása ráér, viszont ami fontos, hogy porzója legyen. Nélküle oly mindegy, hogy hogyan metszünk. Sekélyen vannak a gyökerei, igy a gyökérzónát nem célszerű bizdergálni. Aztán ezen kivűl vannak még önporzós, meg mini, meg mit tom én fajták. Termesztésük ettől némileg eltérő. Mivel én azt sem tudom, hogy éppen miről beszélünk, igy nem is folytatom. :-)A gond az, hogy a kereskedők rásóznak a gyanútlan vásárlókra mindent, természetesn félinformációkat átadva. Persze mi is hibássak vagyunk, ha veszünk egy gyikot és amikor kiderül, hogy az krokodil, akkor akarunk utána figyelni a neten, hogy ilyenkor mi is van?
10 évvel ezelőtt
·
#16329
Válasz elfogadva
Igaz, nekem is azzal a kérdéssel kellett volna kezdeni, hogy miről is van szó tulajdonképpen, milyen kiviről. Feltételeztem, hogy adott (legalább) egy termőpár a nagy szőrös típusból, és arról írtam.(Általában az emberek azt olvassák /pl. Bálint gazdánál/, hogy metszeni a szőlőhöz hasonlóan kell, és az ország nagy részén ugye a szőlőnél a rövidcsapos metszés az elterjedt, nem a szálvesszős, mint pl. a mátrai borvidéken, és amit a kivihez is alkalmazni kell.)A német könyvvel nem az a baj, hogy 20 éves, hanem hogy német. Én jártam már Németországban, de valahogy nem tudom magam elé idézni a végtelen hullámzó kivimezőket. Úgyhogy itt is a hagyományos eset állhat fenn, hogy az írója és/vagy ismerőse ültetett egy kivit, aztán nekifogott ötletszerűen metszeni, és mivel úgy látta, hogy úgy van termése, akkor ezt belevette egy metszési könyvbe.Nem azt mondom, hogy így nem lesz termés, csak nem annyi és olyan minőségű, mint lehetne. Ahogy az elhagyott szőlő is terem még évekig azután, hogy abbahagyják a metszését.(Nálunk is van ilyen hozzá nem értő szaktanácsadás, pl. a Kossuth rádió reggeli műsorában tanácsokat adó szakállas embertől hallottam bődületes baromságokat a fügéről.)Na szóval, a német származás számlájára lehet írni a melegigényességről szóló részt, mivel Németország nagy része sokkal hidegebb vidék, mint Magyarország.Amúgy az jó meglátás, hogy évente kell metszeni, és nagyon korán, mert egyébként erősen könnyezni fog.Egy komoly hiba van benne: Ha a nyári metszés elmarad kisebbek lesznek a kivik. Ugye, a termés - bármilyen növénynél - akkor lesz nagy, ha sok levél nevel kevés termést. Tehát egy nyári metszés a minőség rovására megy. (Persze, ha kevés termés van, akkor ez nem számottevő.)
10 évvel ezelőtt
·
#16332
Kedves Gyöngyössy és Deilinger uraim, köszönöm nemes törekvéseteket, hogy tudástáramat kiegészítsétek,tehát van nagylevelű,azt hiszem ez a Hayward, meg kisebb levelű is nevre nem emlékszem, mindegyikből 1 porzós és 1-2 termő.3.éven túl vannak,tavaly észrevettem egymás mellett növő 2 növényen sok-sok virágot,az egyiken kisebbeket, a másikonnagyobbakat, de azt hiszem a május végi hidegebb idő miatt nem történt velük semmi.Szőlőkordon alá ültettem őket,3 emeletre vannak felvezetve,és burjánzanak, mint a bolondgomba,logikus módon öntözöm őket, és teljes napfényben állnak,kérdés újra úgy hangzik, miután már többször olvastam, hogy ne úgy csonkítsuk meg, mint ahogyan a szőlöt szoktuk, mert ugye a szőlőnk az minden évben az újonnan kinövő ágacskákon hozza azonnal az új virágokat is : hogyan nyírjam, mit hagyjak meg a sok-sok növekedő ágból,újat, régit,milyen idős ágán hozza a virágot/termést, hány évig terem azon,mielőtt újat kell neveljek, Stb.Természetesen érdekesebb lenne 1 olyan vélemény, aki maga is kultiválja otthon az általa leírtakat, és ez be is vált nála, olvastam 1 Varga János nevűolasztanártól 1 cikket, aki 1 olasz kertésszel együtt csinált kiwi-ültetvényt, hogy 100-tól 1000darabig terem 1 bokor majdnem negyed tonnányit.sajnos pont azt nem árulta el, hogy hogyan metszik !!!!! köszönettel a válaszokért előre is
10 évvel ezelőtt
·
#16333
Bár én vágom Gyöngyössy Úr válaszát, de akkor megadom az emlitett VArga János emilcimét, ha az megnyugtatóbb lesz. Ide nem irom ki, mert erre nincs felhatalmazásom, de az üzenetekben majd olvasható lesz. Szivesen és további sok sikert.
10 évvel ezelőtt
·
#16336
Még csak kétszer írtam le, de leírom harmadszorra is: a kivit úgy kell metszeni, mint a szőlőt a szálvesszős metszés alkalmával. Tehát mindent eltávolítunk a növényről, kivéve a legfelső drót táján induló, az előző évben fejlődött hosszú egyenes hajtások néhány példányát. Ezeknek csak a végét metszük le, 1 (1,5) m után, és vízszintesre kötözzük őket.Azaz a kivin, pontosan, ahogy a szőlőn, az azévi hajtásokon fog fejlődni a termés. (Azért nem szabad a szőlő rövidcsapos metszését utánozni, mert a vesszők alsó rügyeiből sarjadó hajtások nem hoznak virágot, legalábbis a nővirágú fajtákon.)Ez a nagy, szőrös levelű fajtákra vonatkozik, a kicsi, csupasz levelű és termésű fajtákat bárhogyan metszhetjük, mert az rövid hajtásokon is hoz virágot.Nem tudom ugyan beazonosítani a leírt kisebbeket.A nagyobbak feltehetőleg Hayward-Tomuri páros, a Tomuri fajta porzós (hím) példánya jobban közelíti a Hayward termős növény virágzási idejét, mint a saját porzósa.Ha ez a kettő virágzott, akkor már kellett volna termésnek lenni. Ha idén virágzik, meg kell vizsgálni a virágokat, a neten lehet termős és porzós virágokról képet találni.Öntözni különösebben nem szükséges, ha rendesen fejlődik, csak aszályban. Esetleg homoktalajon kicsit többször.Nekem is voltak kivijeim, de csak egy tudta kifutni magát, az pedig porzós növény volt, és hiába virágzott ugye magában. (Még a Rappai sózta rám valamikor régen, mint öntermékenyt.) A fiatalabb, később ültetett példányok pedig részben az akkorra besűrűsödő fák miatt, részben egy titokzatos betegség miatt nem tudtak rendesen nőni, így megszüntettem őket, most a kisebb helyigényű csupaszokkal próbálkozom.Az említett Varga János nem csinált ültetvényt, főleg nem olasszal együtt, hanem egy Zala megyei gazdát rábeszélt a telepítésre, és ő működött közre mint szakértő. (Legalábbis, ő szakértőnek gondolja magát... Hát éppenséggel, mivel a nép nagy részének semmi fogalma sincs a témáról, hozzájuk képest tényleg nevezhetjük szakértőnek.) Nekem valahogy úgy tűnt, hogy ez a termelő nem maradéktalanul boldog az ültetvényével, de lehet, hogy tévedek.Ő szokta állandóan azt hangoztatni, hogy nem úgy kell metszeni, mint a szőlőt, hanem: ... és leírja a szálvesszős metszést...
  • Oldal :
  • 1
There are no replies made for this post yet.



Partnerek 
 

1KERT.hu - FELCO metszőolló, ágvágó és fűrész

Balintgazda.hu - Bálint gazda kertről, növényekről

Senior.hu - Teljes élet 50 felett (szenior magazin)

Villámfordítás Fordítóiroda - Tartalommarketing

Garden-guide.com - Your Daily Green Inspiration

Vissza a tetejére