1kert.hu - a FELCO specialista

 
  2013. február 07. Csütörtök
  13 Válasz
  12.5K Megtekintés
Milyen földbe érdemes ültetni a magokat,ha palántákat szeretnék nevelni?Kell vmivel keverni?
11 évvel ezelőtt
·
#13023
Válasz elfogadva
A magam részéről meg vagyok elégedve a szana még szét érett gombakomposzttal. A virágföldet amúgy sem ajánlottam volna, mert az különböző virágoknak van. Palántának, külön palántaföldet forgalmaznak, nagy zsákokban. A kerti termőföldet azért nem keverem bele, inkább a palántaföldet, mert gyommagvakkal szennyezett lehet és gyomokat meg nem szeretnék palántázni. Azok magról, helyben is szépen kikelnek. Semmi panasz nem lehet rájuk. :-)
11 évvel ezelőtt
·
#13017
Nekem a bolti virágföld tisztán nem jött be, mert túl tőzeges, nincs tartása és kifordulnak belőle a palánták. Ami bejött, az a laza kerti homok, amibe keverek egy kis virágföldet (10-20%), valamint érett komposztot és kávézaccot. Biztos van ennél jobb keverék is, de nekem ez tökéletesen bevált.Locsolni pedig esővízzel szoktam, néha gombaölő permetszert is keverek bele. Ha nagyobbak a palánták, akkor pedig trágyalével. Nem műtrágyalével vagy tápoldattal, hanem érett szerves trágya vizes ázalékával.
11 évvel ezelőtt
·
#13019
Nálam a komposztáló alatti klassz,morzsalékos talaj a nyerő.Ezt keverem kevés kerti termőfölddel,mert így lesz kellően kötött./A kerti földem évente kettő alkalommal kap érett istállótrágyát./ :-)
11 évvel ezelőtt
·
#13023
Válasz elfogadva
A magam részéről meg vagyok elégedve a szana még szét érett gombakomposzttal. A virágföldet amúgy sem ajánlottam volna, mert az különböző virágoknak van. Palántának, külön palántaföldet forgalmaznak, nagy zsákokban. A kerti termőföldet azért nem keverem bele, inkább a palántaföldet, mert gyommagvakkal szennyezett lehet és gyomokat meg nem szeretnék palántázni. Azok magról, helyben is szépen kikelnek. Semmi panasz nem lehet rájuk. :-)
11 évvel ezelőtt
·
#13028
Bolti palántaföld. Néha javítani szoktam rajta, pl. 20 % kerti föld, hogy kötöttebb legyen, vagy egy kis homok, ha túl agyagosnak találom.Ha gyom kel ki a palántanevelőben, akkor beröffentem a rotációs kapát, és ... Ja, nem, rosszul emléxem, csak simán kihúzom azt a pár szálat. ;-) A palántaföld alapesetben abban különbözik a virágföldtől, hogy nincs benne műtrágya. A magoncoknak nem tesz jót a tápanyagdús föld, mert könnyebben előjön a palántadőlés. Tápanyagra csak az első valódi levelek megjelenésétől van szükség, addig nem is tudják hasznosítani a növénykék, csak a szikanyagot használják.
11 évvel ezelőtt
·
#13029
Mit irtam rosszul? A gyom palántát én is kihúzkodom és elpalántázom, nehogy a karrierjét ketté törjem. Az élet védelme nálam nagyon fontos, ha már megfogant, nem abortálom. :-)
11 évvel ezelőtt
·
#13030
Semmit, csak arra utaltam, hogy olyan veszélyes mennyiségű gyom azért nem szokott kikelni a palánták között. :)
11 évvel ezelőtt
·
#13031
Tökéletesen értettem, a rotációs megoldás nagyon tetszett. Ezt nekem is ki kell próbálnom. :lol: Kerti földet a magam részéről azért sem szivesen keverek palántázni való földbe, mert a gyom csak egy dolog, miközben még ezer veszély leselkedik a palántákra, mint a mesében. 20-30 db palántánál nem gond, de nekem is ezres nagyságrendben van és a fene megette, ha beüt a ménkű. :sad:
11 évvel ezelőtt
·
#13040
Hol lehet gombaföldet beszerezni és milyen áron?MIlyen betegségekkel kell számolni a palánták nevelése során?Válaszaikat előre is köszönöm: Böbe
11 évvel ezelőtt
·
#13043
Gomba komposztot olyan emberektől lehet beszerezni, akik gomba termesztéssel foglalkoznak. Nagy általánosságban elmondható, hogy tőlük, akár ingyen elhozható, mert nagy tömegben keletkezik és nem tudnak vele mit csinálni, őrülnek, ha megszabadulnak tőle. Van ahol pénzért árulják, viszonylag borsos áron. Igy önmagában palántanevelésre nem alkalmas, mert a homogéntől távol áll. Célszerü jóval korábban beszerezni és felkupacolni, majd fóliával letakarni és érlelni. Előnye az, hogy hőkezelt, fertőtlenitett anyagról van szó, mert a termő gomba ezt igényli. Palántáknál fertőzési forrás lehet a mag külső felülete, a mag belseje és maga a talaj. Leggyakoribb, amikor a talajjal hurcolunk be különböző kórságokat: gombák, fonálférgek, melyek még virus vektorok is lehetnek. Ezért a palánta nevelés alapja a steril közeg, majd a palánta nevelés optimális körülményeinek megteremtése.A magam részéről ezért nem pártoskodom a kerti föld bekeverése mellett. A palántafölt szintén fertőtlenitett közeg A különböző kórokozók, különböző külső körülmények között fejtik ki áldásos tevékenységüket. Nagy általánosságban a magas hőmérséklet magas páratartalommal párosulva kedvez a különböző gombás megbetegedések felszaporodásában. Rossz fényviszonyok / pl túlzott állománysürűség/, magas nitrogéntartalom/ laza szövetszerkezet/ mind a kórokozók malmára hajtják a vizet. Mindezek mellett azért lehet védekezni kémiai úton: mag csávázással, réztartalmú szerek, talajfertőtlenitő szerek kijuttatásával, de mint mindenhol itt is, az a vezérelv, hogy előzzük meg a bajt, mint orvosoljuk.Sok értelmét nem látom drágán palántaföldet beszerezni, aztán azt esetlegesen felülfertőzni kerti földdel, de kifogásom sincs ellene. :-)
11 évvel ezelőtt
·
#13045
Csak annyit pontosítanék, hogy vannak ugyan meleg, párás körülményeket kedvelő veszélyes gombák (Fusarium), de a palántadőlést leggyakrabban a hideg, nedves körülményeket kedvelő Phytophtora okozza. Ugyanilyen hidegkedvelő a Pythium is.Régebben a melegebb februárok becsapóssága miatt megpróbáltam korábbi palántákat gyártani, de aztán mindig bejött kelés után egy hideg időszak, amikor napokig nem ment 10 fok fölé a nevelőhely hőmérséklete, ilyenkor kivétel nélkül mindig jött a palántadőlés, néha 90 %-os sikerességgel. Ma már van annyi tapasztalatom, hogy semmilyen Solanumot nem vetek március 8-a előtt. Innen számítva egy hét alatt megy minden mag a földbe, szobába, aztán kelés után ki a világosba. Akkor már megvan a kellő hőmérséklet, legalább nappal. Hűvös időben úgysem nőnek a palánták, leállnak, tehát a későbbi vetés sem okoz komolyabb hátrányt. (Aki tudja melegebb helyen nevelni a palántáit, annál természetesen más a helyzet.)A palántadőlés mindig közvetlenül a talajszint alatt támad, azaz sokat lehet tenni a palántákért, ha a talaj tetejét szárazon tartjuk, vagyis alulról öntözünk.Azt nem hiszem, hogy ezek az olcsó palántaföldek csírátlanítva lennének. Azaz szerintem a kerti földes keverés sem fokozza különösebben a veszélyt.Azért keverek, hogy javítsam az anyag állagát, meg így a mennyiség is nő.A mag elszórása után valamilyen (általában régi, lejárt) permetszerrel kevert vízzel öntözöm be a ládákat, így amióta nem vetek túl korán, még soha nem volt palántadőlésem.
11 évvel ezelőtt
·
#13051
Azért irtam, hogy a különböző kórokozók, különböző külső körülmények között fejtik ki áldásos tevékenységüket, illetve hangsúlyoztam, hogy nagy általánosságról van szó, amikor azt állitom, hogy meleg, párás környezet kedvez a gombáknak. Nem konkretizáltam a dolgokat.Pongyola megfogalmazás volt részemről, hogy a palántaföld fertőtlenitett közeg, ezért úgy módositom, hogy elvárás vele szemben, hogy kártevő, kórokozó és gyommag mentes közeg legyen, de ez minimum elvárás. Ehhez feltétlen nem kell csiramentesiteni.A palántadőlést több kórokozónak is tulajdonitjuk: Rhizoctonia s. Alternaria a. Fusarium spp. Pythium spp.Phytophtora spp. Rhizoctonia s., különböző igényekkel. Én úgy emlékszem, hogy a leggyakoribb fertőzést a Rhizoctonia solanumnak tulajdonitották, de ennek majd utána fogok nézni. Úgy rémlik, hogy 15 celsius körül aktivizálja magát, fertőzésre meg két lombleveles állapotig a legérzékenyebbek a növénykék,de később is 6-7 leveles állapotig bekövetkezhet simán a fertőzés.Látványos fertőzés 10-15 celsius tartományban, páradús környezetben érhető el e betegség terén. Ezért ajánlás, hogy a kezdeti növekedés során a külső körülményeket optimalizáljuk, egyöntetű, dinamikus növekesét érjünk el, hogy minél hamarabb kikerüljünk a legkritikusabb fejlettségi stádiumból, ezért ajánlatos a hőmérsékletett pár fokkal 20 Celsius felett tartani. Alacsony hőmérsékleten a kelés elhúzódó, vontatott és hosszabb ideig van kitéve a növény a betegség infekciójának is.Tekintettel arra, hogy Phytphtora esetén is több fajról beszélünk, amire az spp. utal, nem merem egyérelműen kijelenteni, hogy hidegkedvelő lenne mindegyik. Úgy emlékszem, hogy pl. a Phytophtora capsici bőven a 25 celsius feletti meleget/hideget kedveli.Sajnos most szakirodalom nem áll rendelkezésemre, ezért a tévedés jogát fenntartom, de aktualitásánál fogva is, felkeltette az érdeklődésemet a témakör és utána fogok nézni. Lényegi ellentmondást nem látok kettőnk között, mindenki a lehetőségei szerint jár el. Én nem keverek kerti talajt, amikor 20 köbméter komposzt áll hegyekben a kertemben.Az, hogy a kerti talaj minden kezelés nélkül nem feltétlen alkalmas palántázásra, szakirodalmi ajánlás. Mindezektől függetlenül nem vonom kétségbe az eredményes felhasználását, de első körben nem történt utalás annak kezelésére. A gombakomposzt felhasználása csak egy lehetőség és nem több.
11 évvel ezelőtt
·
#13052
Nálam ezek állnak rendelkezésre viszonylag olcsón, ezekből kell kihoznom, amit tudok. :)Nem vonom kétségbe, hogy léteznek melegkedvelő palántadöntögető dolgok, viszont nálam még kizárólag hideg időben (korai vetést követően) jöttek elő, amikor napokig hideg volt a föld. Sőt, szabadban, ahol megfelelő talajhőmérséklet alatt nincs is kelés, talán még életemben sem láttam palántadőlést, vagy legalábbis olyan ritka, hogy nem tűnt fel az egészségesek között. Igaz, szabadban a száraz talajfelszín is a palántadőlés ellen dolgozik, de esős időben sem láttam. ajánlás, hogy a kezdeti növekedés során a külső körülményeket optimalizáljuk, egyöntetű, dinamikus növekesét érjünk el, hogy minél hamarabb kikerüljünk a legkritikusabb fejlettségi stádiumbólEz nagyon fontos és megszívlelendő mondat.Csak azt fűzném hozzá, hogy ha nappalonta legalább 20 fok van, akkor hiába hűl éjszaka 10 fokosra a levegő, a palántadőlésnek nincs esélye.Még azt fűzném hozzá, hogy tavaly csináltam a ládák aljába való kilyuggatott csöveket, ezeken öntözök, így a nedves talajfelszín hiánya önmagában is megvéd minden fertőzés ellen.
11 évvel ezelőtt
·
#13054
Sajnos mindenki azzal főz, amije van. Én szerencsésnek mondhatom magam, mert szinte ingyen jutok a komposzthoz.Én sem kapkodom el a magvetést. Melegágyakban nevelem és ha olyan az idő, akkor az üveglapok le vannak véve, igy a légmozgás is segitségemre van, a palánták jól edződnek. Szobában nevelteket meg naponta simogatom, bizdergálom, hogy a szelet imitáljam nekik, igy állitólag sokkal erősebbek, tömzsibbek maradnak. Igaz, kontroll állományt még nem állitottam be, hogy a feltevést igazoljam.Azt nem állitottam, hogy a P capsicinek szerepe van a palántadőlésben, utána kell még néznem pontosan, mert nem igazán foglalkoztam a témával, mert nem kerültünk közelebbi ismerettségbe, hála az Istennek. Azt állitom én is, hogy 10-15 fok körül okozza a legnagyobb károkat, de itt még az is lehet, hogy nem ez a hőmérsékleti optimuma, csakhogy a növényeknek sem és azok igy sokkal jobban megsinylik. Nem tudom, de most már meg fogom nézni.Ez drénezés érdekes megoldás, el kell gondolkodnom rajta.
  • Oldal :
  • 1
There are no replies made for this post yet.



Partnerek 
 

1KERT.hu - FELCO metszőolló, ágvágó és fűrész

Balintgazda.hu - Bálint gazda kertről, növényekről

Senior.hu - Teljes élet 50 felett (szenior magazin)

Villámfordítás Fordítóiroda - Tartalommarketing

Garden-guide.com - Your Daily Green Inspiration

Vissza a tetejére