Kedves Péter, Biztos vagyok benne, hogy „haladó” vagy magukat haladónak tartó kertészek sincsenek tisztában a trágyázás megfelelő időzítésével, hatékony végrehajtásával.Már csak azért sem, mert kevesen veszik figyelembe azt, hogy nem a növényeket, hanem a talajt kell táplálni!A megfelelő trágyázáshoz ismerni kell a talaj szövetét, kémhatását, szerves anyag tartalmát. Ezeket a dolgokat házilag is meghatározhatja egy lelkes amatőr kertész, nem kell hozzá mindenképpen laboratóriumban drága vizsgálatokat végeztetni. Az istállótrágyát, főleg az alomban gazdag ló és szarvasmarhatrágyát ősszel, a termények begyűjtése után kell, az őszi ásás alkalmával a talajba dolgozni. Ugyanebben az időszakban ajánlott azokat a műtrágyákat is a talajba juttatni amelyek vízben nehezen oldódó sókat tartalmaznak (kálium, foszfor). Ezt a munkálatot természetesen enyhe idő esetében később is el lehet végezni, mint az ön esetében. Tehát kérdésére a válasz igen, most még lehet komposztot és istállótrágyát beásni.Erre a fajta tápanyag-utánpótlásra azért ősszel kell sort keríteni, mert a beásott trágya a talajban lévő mikroorganizmusoknak és gilisztáknak köszönhetően még bizonyos változásokon megy át tavaszig, így a benne lévő anyagok könnyebben felvehető állapotba kerülnek. Ugyanakkor az alomnak használt anyag (szalma, fürészpor stb) lebomlása kezdetben nitrogén felvétellel jár és egyáltalán nem szerencsés, ha ez a lebomlás egybeesik a növények aktív növekedési időszakával (május-julius), hanem az a megfelelő, ha ez bomlási folyamat már befejeződött erre az időszakra.A nehezen oldódó sókat pedig azért lehet /kell ősszel alkalmazni, mert a talajban nagyon lassan haladnak, nehezen jutnak el a gyökerek szintjére, főleg kötött, agyagos talajon.Ami az általános, vagy magas nitrogéntartalmú műtrágyák őszi használatát illeti, azért nem ajánlott dolog, mert a nitrogénvegyületek vízben nagyon könnyen oldódóak, így egy csapadékos tél után, amire a növényeknek szükségük lenne erre a tápanyagra ez már rég lemosódott a mélyebb rétegekbe. Tehát gyakorlatilag a műtrágya nitrogén része (egy általános 15-15-15 trágyánál egyharmada) elpazarolt pénz. Gyümölcsfék esetében már kora-ősztől kezdődően sem ajánlott a nitrogén tartalmú műtrágyák használata, mert ez késői erőteljes növekedésre ösztönzi a fát, ami gyengébb gyümölcsminőséget és kevésbé fagyálló, úgymond éretlen hajtásokat eredményez.Sok sikert!

Ez nagyon jó összefoglalás, csak annyival egészíteném ki, hogy ha valakinek pont 15-15-15 műtrágyát sikerült venni, azt ősszel ki lehet szórni, csak nagyon kell figyelni az időzítésre. Mint előbb is le lett írva, a túl korai kiszórás erős hajtásfejlődést okoz, a túl késői szórás pedig elpocsékolódik, lemosódik.A helyes időpont az, amikor a gyökerekhez való eljutás idejére már befejeződik a hajtásnövekedés, és a nitrogén már nem indítja újra. Ekkor a N felhalmozódik a szövetekben, és tavasszal gyors növekedést okoz.Meg még egy dolog: sokfelé divat csak a föld tetejére szórni a műtrágyát, hogy majd a hó bemossa.Ezzel az a gond, hogy a nitrogén részben elgázosodik és elillan.

Köszönöm szépen az eddigi válaszokat.

[quote name=Gyöngyössy]...sokfelé divat csak a föld tetejére szórni a műtrágyát, hogy majd a hó bemossa.Ezzel az a gond, hogy a nitrogén részben elgázosodik és elillan.Biztosan így van, de nálunk esély sincs arra, hogy ősszel felássuk a talajt, annyira kemény. Az ilyen munkálatokat csak tavasszal tudjuk elvégezni, mert abban az időben puha, magas nedvességtartalmú. Így marad nekünk a talaj felszínére szórt trágyázás, bármivel is történjék az.De jó lenne minőségi talajon kertészkedni...!

Kedves Péter!A fenti minden fontosra kiterjedő tájékoztatás mellet a következőket is vedd figyelembe. A frissen trágyázott területet nem minden növény viseli el. Leginkább a tökfélék tűrik. Ezért kell a vetésforgó termesztést alkalmazni, hogy a három év alatt mindíg a frissen trágyázottba kerüljenek azok a növények, amelyek ezt jobban viselik. Néhány más gondolatomat olvasd el a Fórum Nem csak szép, finom is bejegyzésemnél.