Nem biztos az, néha a magoncok még jobb gyümölcsöt teremnek, mint szüleik. A nemesítésnek is ez az alapja. Inkább azt lehetne mondani, hogy a magonc termésminősége bizonytalan. A kérdésre:Szilva: szerintem a legjobb általánosan használható (befőtt, nyers fogyasztás, pálinka) a régi Stanley szilva. Önporzós.Nagyon korai, bőtermő, közepes minőségű, de szintén nagy szemű fajta a Cacanska lepotica. Ha csak lekvárnak kell, akkor érdemes lenne szatmári ismerősök révén Nemtudom-szilvát szerezni, az a hagyományos szatmári szilvalekvár és -pálinka alapanyaga, sarjról szaporítható, és rettentő igénytelen.Sárgabarack: a nagy szemű, mutatós rózsabarackokat igényességük és gyenge ízük miatt érdemes elkerülni. Az egyik legfagyállóbb kajszi a Bergeron. Bőven terem, néha túl bőven is, de lekvárnál nem baj, ha kisebbek maradnak a szemek. Persze, monília ellen ezt is permetezni kell virágzáskor.Őszibarackból befőttnek nagyon jók a különféle számozású Babygoldok (kemény húsúak), ha enni is kell, akkor a régi fajták közül még mindig nagyon jó a sárga húsú Redhaven, valamint a fehér Champion. Szerintem frissen enni a legfinomabb barack a kissé érzékeny Nektár H.Cseresznye: a két legjobb fajta talán a Germersdorfi és a Katalin. Ezek egymást is porozzák, ez a cseresznyéknél nagyon fontos.
