Kedves Gábor!Nekem tetszik fa, kicsit extrém, de vagány. A felfele törő hajtásokat egyrészt a külső szemre történő metszéssel és/vagy lekötözéssel tudjuk a kivánatos vizszinthez, illetve 45 fokhoz közeli térállásba kényszeriteni. A külső szemre történő metszést hajlitó metszésnek hivják, de körténél önmagában nem szokott elegendő lenni. Sok sikert.

[quote name=Wagner Zsolt]Kedves Gábor!Nekem tetszik fa, kicsit extrém, de vagány. A felfele törő hajtásokat egyrészt a külső szemre történő metszéssel és/vagy lekötözéssel tudjuk a kivánatos vizszinthez, illetve 45 fokhoz közeli térállásba kényszeriteni. A külső szemre történő metszést hajlitó metszésnek hivják, de körténél önmagában nem szokott elegendő lenni. Sok sikert.Kedves Zsolt!Köszönöm válaszát, de sajnos nem tudom, hogy ha ezeket betartom, hogyan tudom a fát kordában tartani? Mert hogy nagyon nő..Hagyjam meg a nagy hajtásokat? De akkor meg olyan lesz, mint a jegyenyefa...Én szeretném alacsonyan tartani - amúgy metszés után jó a formája, csak kevés termőrügy marad rajta...Másik elképzelésem a válasza alapján, hogy vágja vissza a középső főágat, s amit abban az évben neve, azt kötözöm le 45 fokban...Azt viszont tartok tőle a fa nem fogja bírni...mi a véleménye?Üdv,gábor

[quote name=Wagner Zsolt]Kedves Gábor!Mint irtam, a külső szemzésre történő metszés során fellép egy hajlitó hatás, ami kifele, teriti a koronát. Erre még rásegitünk lekötözéssel. Általában a meredeken felfele törő hajtások viszonylag rosszul rakódnak be termőrügyekkel, ezért a vizszintes és ahhoz közeli hajtások az értékesebbek. A lényeg az, hogy arra törekedjünk, hogy ezekből legyen minél több. A termőrészt felengedni azért sem szerencsés, mert a szüret sokkal bonyolultabb. Durva, erős metszésnél szokott előfordulni, hogy a fa megbolondul és rengeteg vizhajtást, fattyúhajtást hoz, melyek nem teremnek, de a korona úgy néz ki, mint a vesszőseprű, rengeteg ég fele meredező hajtással. Ezeket is termőre lehet forditani erős visszametszéssel, jó húsz centis csonkot meghagyva, majd az abból a következő évben keletkező hajtásokkal. Egy részüket viszont el kell távolitani, ággyürüre történő metszéssel. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy az ággyürüből még több hajtás indukálódik. A helyes arány megtartása a kivánatos. Ezeket a fattyúhajtásokat már nyáron vissza lehet vágni.Amennyiben meg tudja csinálni, a már kialakult vesszőket le lehetne kötözni, de kétségeim vannak. Én megvárnám a következő évet, Visszavágnám izlés szerint és az új vesszőket kényszeriteném lejebb. A termőrész minél alacsonyabbra hozatala mindenképpen ajánlatos lenne.Nem a vezérágra gondoltam. Azt el is lehet távolitani. A lényeg az lenne, hogy a korona belseje szellős, jól átjárható legyen a levegő számára. Ekkor gyorsabban szárad ki nedves időben és igy nem jelent melegágyat a kórokozóknak. Ezért a befele törő hajtások eltávolitása mindenképpen ajánlott. Arra törekedjünk, hogy a kifele tendáló hajtásokat hagyjuk meg, melyek megfelelő szögállásban vannak. Türelem kell hozzá, mert a túl erős metszés, mint azt irtam vizhajtásokat generál és termés elmaradást.Attól nem kell félni, hogy a fa nem birja. Minél erősebben vágjuk vissza, annál erősebb vegetativ növekedést serkentünk. A termés viszont a nullára is redukálódhat.KEdves Zsolt!Hálásan köszönöm válaszát!Kicsit még kusza, de sokkal többet tudtam belőle következtetni, mint korábban.Amúgy is szerintem bennem van a hiba értelmezés területén...Még 1x köszönöm! :-)Lehet, hogy lesz még majd kérdésem, de igyekszem önálló lenni.Üdv,gábor

A mindent lemetszünk helyett a ritkítunk legyen a fő vezérfonal a tél végi metszéskor. Láthatóan kétszer annyi lett lemetszve, mint kellett volna, mert még az alsó ágakon is hosszú vesszőket nevelt, ami nem szokása termő korú körtefának.A ritkítás során a megfelelő állású (se nem függőleges, se nem vízszintes) vesszőket kell meghagyni, ahol nincs ilyen, ott maradhat ideiglenesen egy majdnem függőleges, ami jövőre ki lesz vágva, és mellette egy másik 3 szemre visszavágva, amiből majdcsak nő egy megfelelő állású, amit jövőre meg lehet hagyni.A túl hosszú meghagyandót is rövidebbre lehet vágni, ha félő, hogy az év során a hegyén keletkező új hajtások vízszintesbe húzzák.Úgy általánosságban az egész fának a méreteit növelni kell (ha lehet, vízszintesen), hogy a föld fölötti rész arányba kerüljön a sokkal erősebb föld alatti résszel. Ennek érdekében lehet hagyni ideiglenes szívóhajtásokat/ágakat, amiket később, ha túlsűrűsödik a helyzet, ki kell metszeni.Persze, az ilyen mesterségesen alacsonyan tartott, vízszintes tetejű fánál minden évben tele lesz a teteje besűrűsödött, függőleges hajtásokkal, de helyes metszésnél ez bizonyos, nem túl zavaró korlátok között marad.

[quote name=Gyöngyössy]A mindent lemetszünk helyett a ritkítunk legyen a fő vezérfonal a tél végi metszéskor. Láthatóan kétszer annyi lett lemetszve, mint kellett volna, mert még az alsó ágakon is hosszú vesszőket nevelt, ami nem szokása termő korú körtefának.A ritkítás során a megfelelő állású (se nem függőleges, se nem vízszintes) vesszőket kell meghagyni, ahol nincs ilyen, ott maradhat ideiglenesen egy majdnem függőleges, ami jövőre ki lesz vágva, és mellette egy másik 3 szemre visszavágva, amiből majdcsak nő egy megfelelő állású, amit jövőre meg lehet hagyni.A túl hosszú meghagyandót is rövidebbre lehet vágni, ha félő, hogy az év során a hegyén keletkező új hajtások vízszintesbe húzzák.Úgy általánosságban az egész fának a méreteit növelni kell (ha lehet, vízszintesen), hogy a föld fölötti rész arányba kerüljön a sokkal erősebb föld alatti résszel. Ennek érdekében lehet hagyni ideiglenes szívóhajtásokat/ágakat, amiket később, ha túlsűrűsödik a helyzet, ki kell metszeni.Persze, az ilyen mesterségesen alacsonyan tartott, vízszintes tetejű fánál minden évben tele lesz a teteje besűrűsödött, függőleges hajtásokkal, de helyes metszésnél ez bizonyos, nem túl zavaró korlátok között marad.Kedves Gyöngyössy!Köszönöm válaszát, Ön is sokat segített!Üdv,gábor