Sajnálatos, ha ki kell vágni a megszeretett ízeket adó gyümölcsfáinkat, de sajnos a letermett, túlkoros fáknak ez a sorsa. Tegyék meg mielőbb, mert az öreg korhadó gyümölcsfa rengeteg kórokozót, betegséget tanyáztat. terjeszt. Javaslom, hogy a kivágás, nagy területű kiásás legyen, hogy a fertőződött gyökér maradványok ne maradjanak.Én, az új fák helyét előkészíteném és várnék egy évet az ültetéssel. Helyükre, Kajszit, vagy őszibarackot nem javaslok ültetni, inkább alma, körte szilva, ringló stb. ami ugyan nem pótolja a régi ízeket, de jobban elviseli a régi fa helyén lévő talajt.

Milyen barackfáid vannak amelyek megéltek 80-100 évet?

Kedvescimbora!55 éve itt élek gyermek koromba is ekkorák voltak ezek a szilvafába oltott barackfák,az egyik a legkorábban érő sárga húsu,evésre kiváló de lekvárnak nem igen volt jó,mert nem volt a húsa rostos és így hígvolt a lekvár,a másikfa viszont ha beérett nagyszemű rostos volt a kocsányánál sötétpiros foltos és az alja narancssárga színű volt,a fajtájukat nem tudom.Ezek bió barackfák (5-6 m magasak),metcve és permetezve nem voltak,

Még mindig nem értem.Kajszi vagy őszibarack?

Ez igen érdekes. A mai kajszifák rövid életüek. Nekem is vannak kajszifáim. Van Pannoniám, Bergeronom, Ceglédi óriásom, Ceglédi aranyom, Magyar kajszi C235-töm. Állandóan ültetem őket, mert a gutaütés miatt kiszámíthatatlan a sorsuk. Azt javaslom, hogy a közelbe ültess kajszit.Azt olvastam, hogy a kutatók nem tudtak rájönni arra a trükkre, hogy miért hosszú életü egy barackfa egy helyen és ugyanaz a fajta miért kap gutaütést egy másik helyen? Azt feltételezték, hogy az anyafa valamilyen módon segít a csemetének megszerezni a védettséget a közelsége folytán a gutaütés baktériuma ellen. Ezért gondoltam, hogy ne ültesd messzire a mostani helyétől.Annak ellenére, hogy a szakkönyvek csonthéjas helyére almatermésüt javasolnak ültetni.Érdekességként említem, hogy a honlapomon is van szó egy barackfáról. Bár ez más okból került fel, de ha érdekel nézd meg itt:http://kedvescimbora.extra.hu/?mbkid=7&makid=5

A válaszomat tisztán növénykórtani szempontok alapján adom. Az a korábbi vélemény, hogy ne csonthéjas gyümölcsfajokat ültessen, és amit én is javaslok, azért fontos, mert a fa pusztulását előidéző kórokozók a fertőzött farészek maradványain fennmaradnak, és az új fákat is megfertőzik. A kajszifák úgynevezett gutaütés betegségét, ami részleges vagy teljes gyors lefolyású fapusztulás formájában jelenik meg, számos kórokozó idézheti elő, gyakran együttesen is. Ezek: Plum pox virus(kajszihimlő), European stone fruit yellowing phytoplasma (fitoplazmás sárgulás és elhalás), Pseudomonas syrinae pv. syringae (baktériumos betegség), Leucostoma cinctum (Kajszi leukosztómás elhalása), Verticillium dahliae (kajszi verticilliumos elhalása). A felsoroltak többségét az oltványokkal, a fertőzött szaporítóanyagokkal lehet beszerezni. Ezeken kívül még gyakran az idő fák fás részét farontó gombák támadják meg, és azok idézik elő pusztulásukat. A vírusos és baktériumos betegségek kórokozói ellen kémiai anyagokkal nem tudunk védekezni, tehát a fertőzött fák életük végéig fertőzöttek maradnak, és rövid időn belül kihalnak. A felsoroltak egy része a régen telepített fákon eredetileg nem fordulhatott elő, de későbbiekben befertőződhettek a fiatalabb és fertőzött egyedekről (virágporral, levéltetvekkel, légáramlással, esővízzel, vágáshoz használt szerszámokkal stb.)Javaslatom a pusztuló fák kivágása, annak megsemmisítése(elégetése), és ha gyümölcsöket kíván telepíteni csak almástermésűeket(alma, körte, birs) vagy bogyósokat. A terület 1-2 éves pihentetése lenne az igazi. Növénydoki