Kérdés-Válasz Zöldség
Hogy védekezhetek a kajszibarack elfagyásával, hallottam már füstölésről meg öntözésről, de hogy kell azt csinálni, mikor öntözzek vagy füstöljek, éjszaja is kell, és mi van ha öntözhéskor olyan hideg van hogy ráfagy a fákra Vagy van más megoldás is, gondolkoztam, hogy a kissebb fákra soliát rakok Köszönöm Antal Antal
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
15 évvel ezelőtt
·
#25529
Válasz elfogadva
Találtam, remélem segit:
A kajszi fagyérzékenysége alapvetően déli származására vezethető vissza, de emellett még más tényezők is szerepet játszhatnak benne.
A kajszi fagyérzékenysége alapvetően déli eredetére (Közép-Ázsia, Afganisztán, Irán Örményország, Törökország) vezethető vissza. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a mélynyugalmi állapota már január végén-február elején befejeződik. Ha ilyenkor enyhe az idő, akkor megindul a fák élettevékenysége, a rügyek duzzadni kezdenek. Ha az átmeneti enyhülést hideg idő követi, akkor a rügyek elfagyhatnak. A tavaszi fagyok pedig a virágbimbókat károsítják.
A kajszi fagyérzékenységét az ún. gutaütés tovább fokozza. A betegséget valószínűleg egy baktérium (Pseudomonas syringae) és egy gombafaj (Leucostoma cincta ) összejátszása okozza. A kórokozók november elejétől márciusig fertőznek. Sebzéseken keresztül hatolnak a növény kambiumába és háncsszövetébe, ahol a cukortartalom ennek köszönhetően egyre alacsonyabb lesz. A hígabb cukoroldat magasabb hőmérsékleten fagy, s ez a jelenség a kajszi fagytűrését csökkenti. A baktérium sejtfalában lévő fehérjéknek jégmagképző szerepe van, ezért a fa szövetnedvében hamarabb indul be a fagyási folyamat, mint normális esetben. A kambium és a háncsszövet is elpusztul. A fa egy-egy ága, vagy a törzs károsodása esetén az egész fa elhal.
Ezért fontos, hogy a kajszi metszését lehetőleg március végére, április elejére időzítsük és a sebeket előírás szerint kezeljük. Alternatív megoldásként zöldmetszést is végezhetünk.
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
15 évvel ezelőtt
·
#25734
Üdv.Mindenkinek!
Az én sárgabarack fám virágos hatásai/csak ezek a fán!/ virágzás után elszáradtak a virágokkal együtt.Tudna valaki erre magyarázatot adni?
Szép napot Mindenkinek:Vigh Marcsi
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
15 évvel ezelőtt
·
#25644
Üdv.
Én szabolcsi vagyok és ott rengeteg almafa volt./még néhol van is/ Arra emlékszem gyerek koromra, hogy amikor tudták másnap fagy lesz /miből azt nem tudom, talán nagyon csillagos égbolt miatt/ az almafa sorok közé száraz ágakat kukoricaszárat csomóba raktak és azt égették, füstöltek vele. Gondolom ha az almafára hatásos volt, talán a sárgabarackra beválik. Mi egyébként direkt későn érőt ültettünk.
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
Köszönöm a sok segítő hozzászólást, nagyon sokat segítenek, a jövőre vonatkozóan is, a ként én ki tudtam permetezni, a bordói lével, de egy egész napot áztattam előtte, és melegvízbe kevergettem, de így is maradtak kissebb gombócok amik fennt maradtak a permetező rostáján, ill a permetezőnél nagyobb méretű szórófejet használtam vagyis alapba az volt rajta, mivel ezt már az apu többször javítgatta, így sikerült kipermeteznem, bár nem tudom hogy a kénport így kell e
Antal
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
15 évvel ezelőtt
·
#25635
http://www.kenkft.hu/rezkenpor.html
Azt nem írja,hogy hogyan kell használni.Lehet,hogy porozószer,amit abból gondolok,hogy akkora adagot ír és ,hogy azt írja,vízben nem oldható...A fene se tudja.Mondjuk az is érdekes,hogy miért ne lenne vízben keverhető....
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
15 évvel ezelőtt
·
#25630
A kén felhasználása és keverése egy kicsit tévútra
került ebben az eszmefuttatásban.Valószínű,hogy a
mészkénléről van szó.Nem javaslom az elkészítését,
mert eléggé macerás.Anno még nem volt kapható készen
és szükségből készítették.Egyébként javaslom (nemcsak
a kajszi termelőknek)az alapos utánaolvasást és több
ismeret elsajátítását.Ez kezdődik a fajtaválasztással
és folytatódik komplex növényvédelemmel (is)!
Tisztelettel Hammo.
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
15 évvel ezelőtt
·
#25625
Bocsánat,hogy eddig nem jártam erre.
Bordói lé készítése:
én most is csinálok majd sokat.1 kg rézgálicot áztatok 50 liter vízben mondjuk harisnyában belelógatva,de tapasztalatom szerint mindegy,hogy bele van csak simán keverve,vagy harisnyában lógatva ázik.A harisnyás változatnál a hordók keresztül teszek egy karót és arra van rákötve a harisnya,benne az anyag. Az oltott ,,szalonnás\" mészből 1,65 kg-ot áztatok,vagy keverek ugyanezzel a módszerrel szintén 50 liter vízben.Felhasználáskor 1:1 arányban keverem a permetezőbe öntéskor.A ként kis mennyiségű adaggal keverési próübával fogom kipróbálni most én is .Ha nem tapad és kipermetezhető,akkor jó,viszont a felesleges környezetterhelés elkerülése okán -és pl a perzselés elkerülése miatt -okszerűen használnám a vegetációs időszakban.Magyarul,ha lisztharmat veszély és tünet van,akkor csak kénnel,ha csapadékosabb az idő,vagy pl szeretném a növény szöveteit is erősíteni ,akkor rezessel.
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
Köszönöm Gyula a választ, sokmindenben megerősített és persze újat is mondott a keleti telepítéssel, igaz csak oda tudtam telepíteni ahol vold földünk, xd
Viszont szeretném öntől is megkérdezni, hogy tudna e segíteni, hogy lehet elkészíteni a bordói lét, már megvettem a rézgálicot és a kénport, de nem tudom hogy kell elkészíteni, a ként azt hallottam külön kell hozzáfőzni, ill lehet e mészhidrátot használni frissen oltott mész helyett
válaszát előre is köszönöm
Antal
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
Kedves Mónika
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat, sokat segít nekem, mivel most telepítettem 140 kajszifát, és minél többet szeretnék tudni, hogy óvhatom meg őket a betegségektől, ha olvassa még ezeket a leveleket szeretném még megkérdzni, hogy lehet borói lét készíteni, úgy hogy ként keverek hozzá, hallottam már hogy a ként hozzá kell főzni, de nem tudom pontosan hogy készül, nagyon szépen köszönöm az eddigi segítséget is
Antal
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
15 évvel ezelőtt
·
#25548
Fagyérzékenységet csökkenti a jó káliumellátottság.
Fagyvédő öntözést a leghidegebb órák-hajnal- előtt néhány órával érdemes kezdeni és az a jó,ha ráfagy a fára,így is szigetel.A szórófej fém legyen,hogy vezesse a hőt,mert a nem hővezető műanyag szórófejeken a lyuk befagy.
A füstölés is lehetséges,de eléggé körülményes,nagyobb területnél esetleg érdemes.A nyíregyházi Agroker árul füstölőgépet.
Mindkét fagyvédő megoldás néhány fokos fagynál használható eredményesen.
A kajszit lehetőleg keleti lejtőre kell ültetni,hogy minél tovább maradjon nyugalmi időszakban és azért lejtőre-persze csak ,ha lehet-,mert onnan lefolyik a hideg levegő.
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
15 évvel ezelőtt
·
#25532
Itt ezen az oldalon is találtam erre választ:
\"A védekezés a következőkben foglalható össze:
* 1. Óvjuk a fákat a mechanikai sérülésektől.
* 2. A fákat lehetőleg közvetlenül a virágzás előtt nyessük.
* 3. A metszésnél használt eszközöket rendszeresen fertőtlenítsük.
* 4. Tél végén lemosásszerűen permetezzük a fákat 2%-os bordói lével vagy ezzel azonos hatású más gombaölő szerrel.
* 5. Gondosan végezzük el a sebek kezelését és ápolását Cellcid nevű balzsammal.\"
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
15 évvel ezelőtt
·
#25529
Válasz elfogadva
Találtam, remélem segit:
A kajszi fagyérzékenysége alapvetően déli származására vezethető vissza, de emellett még más tényezők is szerepet játszhatnak benne.
A kajszi fagyérzékenysége alapvetően déli eredetére (Közép-Ázsia, Afganisztán, Irán Örményország, Törökország) vezethető vissza. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a mélynyugalmi állapota már január végén-február elején befejeződik. Ha ilyenkor enyhe az idő, akkor megindul a fák élettevékenysége, a rügyek duzzadni kezdenek. Ha az átmeneti enyhülést hideg idő követi, akkor a rügyek elfagyhatnak. A tavaszi fagyok pedig a virágbimbókat károsítják.
A kajszi fagyérzékenységét az ún. gutaütés tovább fokozza. A betegséget valószínűleg egy baktérium (Pseudomonas syringae) és egy gombafaj (Leucostoma cincta ) összejátszása okozza. A kórokozók november elejétől márciusig fertőznek. Sebzéseken keresztül hatolnak a növény kambiumába és háncsszövetébe, ahol a cukortartalom ennek köszönhetően egyre alacsonyabb lesz. A hígabb cukoroldat magasabb hőmérsékleten fagy, s ez a jelenség a kajszi fagytűrését csökkenti. A baktérium sejtfalában lévő fehérjéknek jégmagképző szerepe van, ezért a fa szövetnedvében hamarabb indul be a fagyási folyamat, mint normális esetben. A kambium és a háncsszövet is elpusztul. A fa egy-egy ága, vagy a törzs károsodása esetén az egész fa elhal.
Ezért fontos, hogy a kajszi metszését lehetőleg március végére, április elejére időzítsük és a sebeket előírás szerint kezeljük. Alternatív megoldásként zöldmetszést is végezhetünk.
Ehhez a bejegyzéshez még nem érkezett megjegyzés
- Oldal :
- 1
There are no replies made for this post yet.
Kérjük, jelentkezz be, hogy válaszolhass
A válasz elküldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be az űrlap segítségével, vagy regisztrálj egy fiókot, ha új vagy itt. Regisztráció »
