Érdemes szaporítani is.
A díszfüvek télen is mutatósak, érdekes formát, játékosságot hoznak a kopár kertbe. A meghagyott hajtások ráadásul védik is a növényt a hidegtől és a nedvességtől, ezért csak a tél végén, kora tavasszal ajánlott őket eltávolítani.
Az optimális időpont a fűfélék visszavágására legkésőbb akkor jön el, amikor az első tövek ismét kihajtanak. Ha túl sokáig várunk, véletlenül a friss hajtásokat is megrövidíthetjük és a növény többé nem nő olyan dúsan. Ezért jobb, ha nem késlekedünk és egy éles késsel pár cm-re a talajszinttől visszavágjuk a növényt. Érdemes kesztyűt viselnünk munka közben, mert a vékony levelek könnyen felsérthetik a kezünket.
A vágásnál tegyünk különbséget az örökzöld és a lombhullató fűfélék között. Az utóbbiak közé tartozik például a japánfű, az évelő tollborzfű, a vesszős köles, a pampafű. Ezeknek a levelei ősszel barnulnak, és száradnak, tavasszal azonban újra kihajtanak. Esetükben az elszáradt részeket el kell távolítani. Az örökzöld füveket, például a sásféléket viszont nem kell visszavágnunk, itt elegendő a fagykárt szenvedett levélcsúcsokat, részeket leszedni.
A tavasz egyben ideális időpont a fűfélék szaporításához is. Ehhez a növényt egy ásóval tegyük szabaddá, majd a gyökereket bátran vágjuk keresztül. Az így kiemelt növényrészt ültessük el valahol máshol a kertben. Hamarosan újra kihajt a levágott rész is, így gyorsan, egyszerűen és ingyen szaporíthatjuk a növényt.