Ne edd, ha keserű!
Az utóbbi években jellemzően rengetegféle tök jelenik meg ősszel a zöldségeseknél és a piacon. Akad köztük csíkos héjú, zöld, sárga, rücskös vagy sima felületű, kerek, csúcsos, netán uborkaalakú. A tökfélékről gyakran nehéz eldönteni, hogy dísztökök vagy ehető fajták, hiszen utóbbiak között is vannak olyanok, amelyek nagyon mutatósak.
Csak kevés fajta az, amely kizárólag díszként használható és nem fogyasztható. A dísztökök a mérgező keserűanyagok közül a cucurbitacint tartalmazzák, amely hasfájást és hányingert okoz, ezért ezeket kizárólag dekorálásra használjuk (megkóstolva azonnal érezzük, hogy keserűek). Különösen szép fajta a ’Lil Pumkemon’, a ’Jack be Little’ vagy a ’Stripetti’.
Valójában minden ehető sütőtök fogyasztható nyersen is, de nem feltétlenül ízletes. Nyers salátához javasolható fajta például a krémszínű, zöld csíkos ’Sweet Dumpling’ édes gesztenyés aromájával vagy a finoman gyümölcsös ’Hayato’.
Nagyon egyszerű felismerni azt, hogy érett-e már a tök, kopogtatás által. Ha üregesen kong a tök és nem nyomható be ujjal, akkor érett. A fásodott szár és a kemény héj is az érettség jele.
A legtöbb fajta néhány hónapig tartható el, a legjobb 0 és 14 °C között tárolni őket. Dekorációs célra szobahőmérsékleten is tarthatjuk őket, ha a héj nem sérült. 0 °C alatt egyáltalán nem ajánlott a tárolás, mert a gyümölcshús nagyon hamar rohadni kezd.
A tárolás során a sütőtök nem veszti el az értékes anyagait (a karotinokat, a káliumot, a rostanyagokat, a másodlagos növényi anyagokat, a fitoszterint), ezért télen is fontos vitamin- és tápanyagforrást jelent.