Ahol rózsa van, ott kórokozó is van.
A virágok királynőjét, a rózsát szinte mindegyik kertben megtaláljuk. Ahogy a rózsák leggyakoribb betegségeit is. Féltve őrzött töveinket sajnos számos betegség veszélyezteti. Nincsen annál lehangolóbb, amikor a várva várt, gyönyörű narancs-korall-sárga-tűzpiros szirmok látványa helyett kókadozó növénnyel és elszáradt levelekkel kell beérnünk. Éppen ezért fontos, hogy tájékozottak legyünk a kiskertben előforduló leggyakoribb rózsabetegségekkel és az ellenük történő védekezési módokkal kapcsolatban. Amint valamelyik felbukkan nálunk, cselekedjünk, hogy minél kisebb kár érjen minket!
A 4 leggyakoribb rózsabetegség, amellyel a hobbikertészek találkozhatnak:
1. Rózsalisztharmat
A rózsa leggyakoribb betegsége, mely járványszerűen lép fel, szinte minden évben. Ez a gomba nem válogat. A hajtásokon és a leveleken megjelenő fehér bevonat jelzi a jelenlétét. A levéllemez foltszerűen kiemelkedik, a rajta lévő fehér bevonat a teljes levéllemezt elborítja, majd a levelek barnulnak, pöndörödnek, lehullanak. A kórokozó különösen párás, meleg időben fertőz, nagy előszeretettel jelenik meg nyár végén, ősszel.
Védekezés ellene
A fertőzött részeket azonnal el kell távolítani! Ezt követően egy rész tejhez tegyünk 8 rész vizet, öntsük a keveréket egy permetező flakonba és ezzel fújjuk le hetente egyszer a rózsánkat. A tejben található mikroorganizmusok nemcsak a gomba ellen veszik fel a harcot, de a rózsának is segítenek a rezisztencia kialakításában. Hasonlóképpen hatásos lehet, ha a fertőzött növényeket fokhagymaoldattal vagy csalánoldattal kezeljük le.
2. Rózsaperonoszpóra
Ha peronoszpóra a bűnös, akkor a levelek színén jelennek meg a szögletes, levélerekkel határolt, sárgászöld vagy barnás-vöröses foltok. A levél fonákján pedig szürkésbarna képleteket (sporangiumtartó csoportokat) találunk. A leveleknek itt is annyi, lehullanak, és gyakran a rügyek is elszáradnak. A virágot sem kíméli a gomba: a külső sziromlevelek megkeményednek, elszáradnak. Ősszel, párás időjárásnál számíthatunk a kórokozó megjelenésére.
Védekezés ellene
Itt is alapszabály, hogy mielőbb szabaduljunk meg a fertőzött növényi részektől. Súlyos esetekben még az is előfordulhat, hogy a többi rózsánk érdekében a beteg növénynek búcsút intünk, és száműzzük a kertből. Ennél a kórokozónál is előkaphatjuk a tej-víz keverékét, és lefújhatjuk vele a növényt! Jó hatást érhetünk el egy másik oldattal is, a mezei zsurlóéval, ezzel viszont minden másnap permeteznünk kell. Gyűjtsünk 1 kg mezei zsurlót, áztassuk 10 liter vízbe 24 óráig, majd főzzük fel 30 percig.
3. Rózsarozsda
A levél színén sárgászöld foltokban pontszerű képletek jelennek meg. A levelek hátoldalán spóratartókat figyelhetünk meg, ezekből szabadulnak ki a sötét színű spórák, amelyek aztán a szél segítségével átterjednek más növényekre is. Erős fertőzésnél a rózsánk levelei is lehullanak.
Védekezés ellene
Talán már mondanunk sem kell: azonnal távolítsuk el a fertőzött lombot! Kétnaponta használhatjuk itt is a mezei zsurló oldatát. Amennyiben ez nem segít, sajnos kénytelenek vagyunk gombaölő szerhez nyúlni (ajánlható pl. a Saprol Rózsa).
4. A rózsa dipokarponos levélfoltossága („csillagpenész”)
Szabálytalan, szürkés-fekete foltok a levél színén? Helyben vagyunk! Szegélyük csipkézett, szabdalt („csillagpenész”). A foltok közepe fokozatosan kivilágosodik, a levél sárgul, súlyosabb fertőzésnél pedig ledobja a növény az egész lombját (rémes látvány).
Védekezés ellene
Mi mással kezdhetnénk a munkát, mint a fertőzött részek eltávolításával? Fokhagyma vagy mezei zsurló oldatával is lefújhatjuk a növényt. Sajnos, ha ez kevésnek bizonyul, akkor gombaölőt kell használnunk (szintén ajánlható a Saprol Rózsa).
Ne feledjük, hogy a fertőzött részeket mindig semmisítsük meg, vagy pedig a kukába dobjuk, hiszen a kórokozók többsége élelmes, és simán áttelel a komposztra dobott, vagy csak a kert szélére hajított ágakon, leveleken is! Ezenkívül tisztítsuk meg a kerti szerszámokat is a munka után, ne hagyjuk ki a metszőollót, a rózsarácsokat, a kerítést sem.
