Amikor a többiek már nem díszítenek, akkor jön el az ő idejük.
Ősszel is szeretjük, ha csinos a balkonládánk, színpompás az erkélyünk. Ilyenkor jön el az árvácska, a százszorszép és a többi kétnyári ideje. Ők azok, akik az első évben ősszel kiültetve már díszítenek, a telet átvészelik, majd a második évben virágot fejlesztenek, magot érlelnek és tavasz végén-nyár elején elpusztulnak.
Virágpompájuk kisebb, mint az egynyári dísznövényeké, cserébe viszont a zord időben is üdén virítanak. Fontos, hogy szeptember végén, október elején kiültessük őket, hogy még legyen idejük megerősödni a télre (néhány fajt jobb cserépben átteleltetni).
Árvácska
A legnépszerűbb kétnyári az árvácska, amely számos színváltozatban létezik. A balkonládába, virágágyásba ültetett árvácska (Viola x wittrockiana) 15-20 cm magasra nő meg. Európában és Közép-Ázsiában honos fajok keresztezésével állították elő a fehér, sárga, piros, lila vagy kék, egy, két, sőt három színben pompázó növényeket. A töveket napfényes vagy félárnyékos helyre, egymástól 15×15 cm-re kell ültetni. A nyirkos, jó vízellátású talajt szereti, a rendszeres öntözéséről se feledkezzünk meg.
Százszorszép
Másik igen népszerű kétnyárink a százszorszép (Bellis perennis). A vadon növő (gyakran a kert füvében is megjelenő) százszorszép évelő, tőrózsás növény. A nemesített fajták azonban kétnyáriak, fehér, rózsaszín és piros, szimpla vagy telt virágú változatban is léteznek. Az ültetési távolságot 18×18 cm-re tervezzük, tápanyagban gazdag talajt kedvel. Virágágyak félárnyékos részébe való, de balkonládában, kőtartóban, temetőben is jól mutat.
Erdei nefelejcs
Az erdei nefelejcs (Myosotis sylvatica) apró levelű, pici, fehér vagy sárga közepű, égszínkék virágú, de ismertek fehér és rózsaszín fajtái is. Nedves és árnyékos helyre ültessük a növényeket, 15 cm-es tőtávra. Szőnyegnövényként is jól mutat, de a sírokon is kedvelt növény. (Létezik évelő nefelejcs is, a bokrosodó kaukázusi nefelejcs).
Sárga viola
A sárga viola (Cheiranthus cheiri) számos népdalban felbukkan, a régi magyar kertek jellegzetes növénye. Illatos, a sárga minden árnyalatában pompázó, fürtökben álló virágait április-májusban hozza. 25-80 cm magasra is megnőhet, szépen mutat vágott virágként is. Kedveli a sok napfényt, és a mélyrétegű, laza, enyhén meszes talajt. Kemény teleken elfagyhat, ezért szeptemberben ültessük cserépbe és fagymentesen teleltessük.
Szakállas szegfű
A szakállas szegfű (Dianthus barbatus) vagy törökszegfű akár a 25-80 cm-es magasságot is elérheti. Csak néhány elágazást fejleszt, amelyek végén ernyőszerűen helyezkednek el a változatos színű, cirmos, fogazott szélű virágai. Májustól júniusig virágzik. Fény és vízigénye is elég nagy, napos helyre ültessük és rendszeresen öntözzük.
Piros gyűszűvirág
A legmagasabbra fejlődő kétnyárnyi növényünk a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea), akár a 150 cm-es magasságot is elérheti. Nagyszerűen mutat kerítések, falak mentén. A virágszár egyetlen nagy levélrózsából ered. A virágok 80-120 cm magas fürtökben nyílnak, harang alakú 3-4 cm-es kissé csüngő virágai fehérek, rózsaszínűek, belül piros pöttyözéssel. Júniustól hosszan virágzik. Ajánlatos 40 cm-es tőtávra ültetni.
Harangvirág
A harangvirág (Campanula medium) őszre nagy tő levélrózsát fejleszt, de csak a második évben virágzik. Max. 80 cm hosszú száron több, kissé bókoló virág fejlődik, fehér, rózsaszín, kék, lila színben akár. Júniustól júliusig virágzik. Nyirkos, jó vízelvezetésű talajba ültessük. kerítés mellett is jól mutat, de sziklakertben is kedvelt. Közepesen vízigényes, napfénykedvelő, tápanyag igényes.
