Ilyenkor aztán annyi a tennivaló a kertben, hogy felsorolni is nehéz. De azért megpróbálom.
Amikor április hónap első napjaiban egyik reggel felkeltem és kilépem a kertbe, langyos szellő lengedezett és rögtön megéreztem a tavaszi termőföld semmivel össze nem hasonlítható, bűbájos illatát. Nemsokára előbújt a Nap is és elcsodálkozva láthattam, hogy a nagy cseresznyefa tegnap még kopasz ágain kinyíltak az első, fehér virágok. Megpróbáltam felidézni az emlékezetemben az elmúlt, zordnak nem is mondható, de a kártevők és a betegségek áttelelésének fölöttébb kedvező tél utolsó napjait, amikor már elnyílt a hóvirág és a (később fekete bogyókat érlelő) fekete hunyor fehér virágai és a téltemető sárga csillagocskái, amelyek átadták a helyet a sáfrányoknak, a szerény, lila illatos ibolyának és a büszke nárciszoknak.
Ma pedig kinyíltak az első tulipánok. Föléjük emelkedik a bimbózó nagy szívvirág és magasodik a fenséges császárkorona.
A gyümölcsfák közül már elszórta a szirmait a mandula és barkáit a mogyoró és a sárgabarack. Nyílnak a meggy, a cseresznye, a szilvafák virágai és nem kell sokáig várni az almafák, a körtefák virágzására sem. Persze vannak „későn ébredő fás növények is, mint például a fügebokor, a gránátalma és a japánakác, amelynek a vesszőin éppen csak duzzadnak a rügyek.
De az április nehezen kiszámítható, álságos hónap, olykor még hideg légáramlatok jelentkeznek, a talajmenti fagyok se ritkaságok. Nem hiába nevezték bolondos hónapnak, amelyben az időjárás rohamosan és jelentékenyen megváltozhat. (Erre utal az a régi, de már idejét múlt népszokás, hogy a hónap első napján megtréfálják, beugratják egymást a rokonok, a barátok és a szomszédok.) És előttünk vannak még a májusi fagyosszentek (Pongrác, Szervác és Bonifác, május 12-13-14.), amelyek igen nagy károkat okozhatnak a kertekben.
Sajnos, nagyon kevés a megporzó rovar. A nagyobb településeken alig látni néhány nektárt és virágport gyűjtő méhet és kevés a darázs, a poszméh, a lepke és az egyéb, virágokat megtermékenyítő ízeltlábú is.
A kertészekre ilyenkor sok munka vár! Sziromhullás után meg kell ismételni a permetezést a várható gombás betegségek, a nagy valószínűséggel korán bekövetkező levéltetű invázió és néhány speciális rovarkártevő ellen.
A veteményes kertben a hagyományok szerint az év századik napján kell elvetni a kobakos növények (dinnye, tökfélék, uborka) magjait tápanyaggal bőségesen ellátott fészkekbe, de vethető már a zöldbab magja és itt van a káposztafélék palántázásának az ideje is.
A vincellérek ilyenkor szoktak ellenőrzést tartani a metszési munkáik felett; ha úgy vélelmezik, hogy a tél fagya nem tett kárt a rügyekben, akkor utómetszéssel csökkentik a várható fürtök számát, jól tudva, hogy a tőkék túltermelése csökkenti a termés minőségét.
Már a szabadba lehet állítani a fagymentes helyen teleltetett leandereket, a mályvákat és a fuksziákat megkockáztatva azt, hogy fagyos idő esetén takarással kell megvédeni őket. Idejében kell hozzálátni a gyep gondozásához is. Most célszerű keresztben-hosszában megjáratni a talajszellőztető gépet, amely sok gyomtól is megszabadítja a kevésbé erőteljes fűtöveket. Az első fűnyírás után 8-10 naponta kell a gyepet nyírni, rendszeresen öntözni és tápanyagokkal gazdagítani, mert a gyep sok tápanyagot fogyaszt. Különösen akkor, ha nem elég hatékonyan irtjuk a gyomokat!
Áprilisban folyamatosan van lehetőség arra, hogy a vázákba virág kerüljön, hiszen valamennyien jól tudjuk, hogy a legjobban berendezett lakást is csak a vázákban (vagy cserepekben) levő virágok varázsolhatják OTTHON-ná!
