Ínyenc lekvárt főzhetünk az ősztől kapható, télen egyre olcsóbbá váló sütőtökből! A narancsszínű lekvár ráadásul nemcsak édességként, hanem chutney-ként is megállja a helyét. Hogyan?
Van az a mennyiségű sült sütőtök, amennyivel az amúgy elvetemült tök-fanatikusok sem bírnak el. Ilyenkor jön a nagy kérdés, hogy mi legyen a parlagon maradt 20-30 kg zöldséggel. Mutatunk egy megoldást.
Ha valamilyen zöldség-gyümölcsből több termett, mint amennyit frissen el tudunk fogyasztani, jöhet a tartósítás. Mivel genetikailag a környezetünkben mindenki édesszájú, ezért a sütőtök esetében elsősorban a vércukorszint-emelő módok jöhetnek szóba. Az első kézenfekvő ötlet a lekvárkészítés volt. Lássuk hát a menetét!
Hozzávalók:
60 dkg sült sütőtök
40 dkg cukor
1 citrom leve
6 g pektin
fahéj ízlés szerint
A sütőtököt előzetesen megsütjük, majd a héjától leválasztva kis kockákra daraboljuk. Az omlós, kockázott sütőtököt villával összetörjük (ki mennyire szereti homogénen, maradhatnak benne nagyobb darabok is), majd hozzáadjuk a cukrot, a citrom levét és a fahéjat. Citrommagokra figyeljünk, mert nem kellemes ráharapni. A fahéjban lehetünk rugalmasak, akár el is hagyható. Ami eddig az edényünkbe került, azt most már összekeverhetjük és feltehetjük a tűzhelyre.
Intermezzo: a tök édességétől függően a cukor mennyiségét növelni is lehet, erről kóstolással tudunk dönteni. Ha kevésbé édes terményhez jutottunk hozzá, akkor ízlés szerint adjunk hozzá még cukrot.
Mivel tökünk eleve főtt volt, ezért csak pár percig rotyogtassuk a lekvárt folytonos kevergetés mellett. Ekkor kerül a képbe a pektin. A pektinre azért van szükség, mert a lekvár enélkül nem lenne elég szilárd (természetesen akinek az eredeti folyós halmazállapot is megfelel, az ne használjon pektint). Mivel mi kenhetően, kicsit zselésen favorizáljuk a lekvár halmazállapotát, ezért a pektint összekevertük 1 evőkanál cukorral és a fortyogó finomsághoz adtuk. És már el is készült!
A fenti mennyiséget 3 db 3 decis befőttes üvegbe töltjük, majd lezárás után pár percre fejjel lefelé fordítjuk az üvegeket. Marad 1-2 evőkanálnyi a lábas alján, ez pont elég arra, hogy végrehajtsuk a szokásos lekvárfőzés utáni nyalakodást.
Az eredmény egy guszta, narancsos színű lekvár, amelynek ízét a hozzáadott citrom még jobban kiemeli. Fogyaszthatjuk a hagyományos módokon, de sajtok mellé is kitűnő választás. Ugye milyen jó, hogy késő ősszel vagy akár télen is lehet befőzni? :)
