Mivel augusztus a csillaghullás hava, a Lőrinckor hulló csillagokat a nép Lőrinc tüzes könnyeinek nevezi.
A nap időjósló, termésjósló nap. Ha esik, és még a kerékvágásban is megáll a víz, lesz bőven szőlő, gyümölcs. A szép idő szép, hosszú őszt jelez. Topolyán azt mondják: „Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép." Ha Vasas Szent Péter és Lőrinc közt nagy a meleg, akkor tartós, hideg tél lesz. Azt is tudomásul kell venni, hogy Lőrinc után már nem nőnek a fák.
Lőrincet itt-ott a hazai vincellérek is megtisztelték, napjának időjárásából, összevetvén az ilyenkor megtartott hegybéli szőlőmustrával, a várható szüretet jósolgatták. Göcsejben várták a Lőrinc-napi esőt, mondván: az jó bortermést ígér. E kivételtől eltekintve azonban általában a napsütéses, szép időnek örültek ekkor, mert az hosszú, szép őszt, és bőséges gyümölcstermést jelent.
A Lőrincek kétszer is ünneplik névnapjukat. Az elsőt augusztus 10-én, a másodikat szeptember 5-én. A népi bölcsesség szerint Lőrinc napja határnapnak számít: ekkor a dinnye már ízetlenné válik, mert "Lőrinc belepisilt a dinnyébe". Hasonló mondások szerint Lőrinc napja után a fa sem fejlődik tovább, illetve ekkor már nem tanácsos a folyókban fürdeni. E bölcsességek a szeptemberi Lőrinc névnapra vonatkoznak.
