Elő a metszőollóval!
Valamennyi, gyümölcsöt termő fát metszeni szokás, ez alól a cseresznyefa sem kivétel. Ehhez azonban érdemes tudnunk, mikor időszerű ez a fontos beavatkozás, mint ahogyan azt is, milyen metszési technikát kell alkalmaznunk. Ha azt szeretnénk, hogy a kertben álló cseresznyefánk a lehető legtöbb, legszebb gyümölcsöt teremje úgy, hogy a fa rendszeres gondozása és a gyümölcsszüret is zökkenőmentes legyen, nem mellékesen pedig a fa esztétikus látványt nyújtson, ismernünk kell a szakszerű metszés alapfogásait. A kérdés tehát, amelyre a választ keressük: hogyan kell helyesen megmetszeni a cseresznyefát. Érdemes tovább olvasni, az alábbiakból kiderülnek a legfőbb szempontok!
Miért metsszük meg a cseresznyefát?
A cseresznyefa (no meg a többi gyümölcsfa) metszése rendkívül fontos része a fa gondozásának. A cseresznyefa metszésének egyik elsődleges célja, hogy a lehető legtöbb napfényt biztosítsuk a növénynek. A metszés által szellősebb lesz az ágszerkezet, több fény jut be a lombkorona belsejébe. Ezáltal jobb lesz a terméskötődés, azaz több virágból kezd gyümölcs fejlődni, mint egyéb esetben. Nem mellékesen a gyümölcsszüretet is nagyban megkönnyítjük ezzel, továbbá eredményesebben vehetjük fel a harcot számos növénybetegséggel szemben.
Lényegében, amikor visszavágunk egy cseresznyefát, egyrészt megadjuk neki a kívánt alakot, lehetővé tesszük már fiatalon a nagyobb terméshozamot, illetve hosszú távon segítünk megőrizni az általános jó kondícióját. A helytelenül megmetszett, előnytelen ágszerkezettel rendelkező cseresznyefán jellemzően olyan rossz szögben, például egyenesen felfelé nőtt ágak találhatók, amelyek könnyen károsodhatnak az érő termés súlya alatt.
Mikor metsszük meg a cseresznyefát?
A gyümölcsfák egy részénél alapszabály, hogy a metszést akkor kell elvégeznünk, amikor a fa még nyugalmi állapotban van, azaz a téli álmát alussza. A cseresznyefa kivételt képez ez alól a szabály alól, ugyanis hajlamosabb a gombás és bakteriális megbetegedésekre (különösen a frissen metszett ágain), így sokan inkább nyár végén metszik vissza. Ugyanakkor tartsuk szem előtt azt is, hogy a nyári metszés csökkenti a fa gyümölcshozásra és növekedésre fordítható energiáját, így ideális esetben ez a beavatkozás mindössze egy gyenge ritkító metszést jelent. A ritkító metszés során tőből távolítjuk el az ágak, vesszők egy részét azért, hogy a korona nyitottabbá váljon és szabadabban át tudja járni a levegő és a fény.
Ezzel szemben a fa nyugalmi időszaka alatt elvégzett metszés egy sokkal nagyobb mértékű beavatkozást jelent. Az erős visszametszéssel az ágak egy részét teljes egészében vagy részben eltávolítjuk, ugyanakkor a fa energiatartalékai változatlanok maradnak. A nyugalmi periódusban történő metszésnek döntő szerepe van, és jellemzően a tél végén célszerű elvégezni, hogy a fát megkíméljük az esetleges károsodásoktól.
A metszést kora tavasszal is elvégezhetjük: kiváló időpont a fiatal cseresznyefa rügyfakadás előtti koronaalakító metszésére. Ezt a típusú metszést célszerű akkorra időzíteni, amikor már láthatóvá válnak a rügyek a fán, de még nem pattantak ki, és az extrém fagyok veszélye is elmúlt már. Így elkerülhetők a fagykár okozta sérülések, amelyre a zsenge korú fák hajlamosabbak. A kifejlett, idősebb fákat a terméshozást követően is megmetszhetjük.
Hogyan metsszük meg a cseresznyefát?
A cseresznyefa metszéséhez szükséges legfontosabb kerti szerszámok közé tartoznak a következők: egy kézi metszőolló, egy hosszú nyelű ágvágó olló, illetve egy ágvágó fűrész. Az élő ágak metszését könnyebb elvégezni mellévágó metszőollóval, ezért előnyösebb, mint a rávágó metszőolló. Még mielőtt ténylegesen nekiállnánk a cseresznyefa metszésének, az első számú feladat a metszéshez használt eszközök fertőtlenítése. Ennek célja, hogy megelőzzük a különböző betegségek esetleges terjedését a cseresznyefa és egyéb növények között. A metszőolló pengéit alkoholos ruhával töröljük át vagy hipós vízben mossuk le. A fertőtlenítés után az eszközt tiszta vízzel öblítsük le, majd töröljük szárazra.
Hogyan metsszük meg a fiatal cseresznyefát?
A fiatal cseresznyefa esetén javasolt az ágcsoportos-sudaras, illetve az orsó koronaforma kialakítása. Cél, hogy a korona szellős legyen és minél több fény jusson a belsejébe. Ez nagyobb számú virágrügyet eredményez, amelyből több gyümölcs indul fejlődésnek.
Mindenekelőtt távolítsuk el a fa töve körül a földből előtört fattyúhajtásokat, a rossz irányba (a talaj felé vagy a korona belseje felé) nőtt hajtásokat, illetve a gyengén, rosszul fejlődött ágakat. Ezek mindegyike meglehetősen haszontalan "végtag", amely feleslegesen von el tápanyagokat a fa hasznos részeitől. Az eltávolításukkal egyben szellősebbé válik a korona. Az ágak metszésekor ügyeljünk arra, hogy a gyűrűszerű ággallér sértetlen maradjon. Távolítsuk el továbbá a szemmel láthatóan elszáradt, beteg, illetve letört gallyakat.
Fiatal cseresznyefáknál fontos beavatkozás az első egy-két évben a koronaalakítás részeként a középső sudár visszavágása azért, hogy elősegítsük az oldalirányú ágak fejlődését. Ezzel egyúttal a fa magasságát is szabályozzuk.
Az ezt követő évben válasszuk ki a 4 legerősebb ágat, amelyek a fa ún. fő vázágait fogják alkotni. Ezek optimális esetben a középső sudárral 45-60 fokos szöget zárnak be és egymástól megközelítőleg azonos távolságra helyezkednek el. A következő évre a fa magasabb, erősebb lesz, akkor a 4 vázágon felül újabb vastag ágakat fejleszt. Ezekből szintén hagyjunk meg négyet, hogy tovább erősítsék az ágszerkezetet.
A kifejlett cseresznyefa metszése
A három éves cseresznyefa metszésekor a cél a kifelé álló hajtások fejlődésének elősegítése a függőlegesen nőtt ágak visszametszésével. Azaz a fa inkább vízszintes irányban kezdjen terjeszkedni. Ekkor a metszőollón kívül szükségünk lehet ágvágó ollóra, illetve fűrészre is. Természetesen itt is fontos a szerszámok előzetes fertőtlenítése. Távolítsuk el az elszáradt vagy beteg, fertőzött ágakat, illetve az elhalt gyümölcskezdeményeket, mumifikálódott gyümölcsöket is. Az esetleges fattyúhajtások eltávolításáról se feledkezzünk meg, illetve a többit keresztezve nőtt ágaktól is szabaduljunk meg.
Mivel a cseresznyefa egyes betegségekre fokozottan hajlamos, ezért fontos, hogy metszés után feltakarítsuk a fa alól az összes növényi maradványt. Metszés után a nagyobb felületű metszlapokon végezzünk sebkezelést.
Mindent összevetve, a cseresznyefa metszésekor mindig tartsuk szem előtt a kívánt végeredményt. Azaz az ideális koronaalak és méret elérését, a szellős, fényáteresztő, könnyen karbantartható, egyben esztétikus ágszerkezet létrehozását.
Korábban írtunk róla:
- Bálint gazda: Vissza lehet-e metszeni a magasra nőtt cseresznyefákat?
- Fontos tudnivalók a cseresznye és meggy fáiról
- Ha cseresznye- vagy meggyfát ültetne, jó helyen jár
***
A Hobbikert Magazin szerkesztősége a metszés tanulásához Bálint gazda videós metszés-tanfolyamát ajánlja. A 10 házikerti gyümölcsfa metszését bemutató, összesen 100 perc oktató videót tartalmazó tanfolyamra a WEBUNI oldalán lehet beiratkozni.
A metszés eszközeinek beszerzéséhez (metszőolló, ágvágó, fűrész, kertészkés) az 1Kert.hu webshop termékeit ajánljuk. Ezt a Hobbikert.hu szerkesztősége hozta létre Felco Shop néven, a munkatársaink a kínálat minden darabját ismerik. Itt kaphatók a profi kertészek által használt tartós és jó minőségű szerszámok (FELCO, ARS, KUNDE, SILKY).
