Államalapító királyunk ünnepe. Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére.
Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is. A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István napkor mennek el a gólyák.
Általános megfigyelés szerint a nyári István negyvenes nap. Ez azt jelenti, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon. Termésjósló nap is. Ha jó az idő Istvánkor, akkor bőséges gyümölcstermésre készüljünk, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk.
Ha a cséplés befejeződött, akkor tartották Topolyán a végző ünnepséget. Ezen a napon általában mindenütt az új búzából őrölt lisztből sütik az új kenyeret. Balázs Mátyás pásztor mondja: „Nyári Szent István nevezetessége a pásztorok világában, hogy leginkább hatalmas zivatart szokott magával hozni. Ez a zivatar leginkább nyugati irányból szokott jönni. Sokszor olyan erővel jött, hogy felforgatta a pásztorkunyhókat, az út menti fákat derékba törte, tövestül kicsavarta."
