Február 6. Dorottya a kertészek és virágárusok védőszentje

Február 6. Dorottya a kertészek és virágárusok védőszentje

Dorottya napja, február 6-a ismét csak a vigasságoké és az időjárásjóslásé. A népi regulák szerint: 'Ha Dorottya még szorítja, Julianna tágítja' – vagyis a megfigyelések szerint a hideg még hidegebb lehet, de ugyanez történhet a meleggel is.

Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti. Ha mégsem következne be enyhülés, hanem még tart a téli zimankó, akkor Julianna majd biztosan meghozza, ezért mondják: "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja."

A sárosi Szlankahermány (Hermanovce) szlovák népe szerint a Dorottya napján mosott ruha már megszárad a kerítésen, közeledik tehát a tavasz.

Dorottya legendája

Dorottya (Dorothea) legendája nem túl eredeti: naptári szomszédaitól kölcsönzött elemekből rakosgatták össze. Eszerint a keresztény római polgár Dorus (görög "ajándék") és Thea ("istennő") három leánya közül a legkisebbként Kappadókiában látta meg a napvilágot. A helyi uralkodó beleszeretett, s mikor a leány mint Szent Ágnes vagy Ágota ellenállt, mondván, hogy ő Krisztus jegyese, forró ónnal teli kádba vettette, de Dorothea sértetlen maradt. Kilenc napot börtönben senyvedt. Ott angyalok táplálták, amitől szebb lett, mint valaha. Miután továbbra sem engedett hitéből, sőt, azt állította, hogy Krisztus kertjében szokott rózsát és almát szedni, kínzói vasgerebennel szaggatták húsát, mint Szent Balázsét, mellét fáklyákkal égették, mint Ágotáét. Mielőtt lefejezték (303 körül), bírája gúnyosan azt kérte tőle, hogy égi jegyesétől küldessen néki azokból a rózsákból, almákból. A kivégzés után egy égi gyermekküldönc meg is jelent a bírónál egy virágokkal és gyümölcsökkel teli kosárral. Az megtért a csoda láttán, dicsérve Dorottya Istenét, hogy februárban rózsát és almát küldhet neki.

Dorottya, a "Tavaszi Rózsa" – így hívták segítségül a hozzá imádkozók – e csoda révén lett a kertészek és virágárusok védőszentje. Attribútuma a virágos, gyümölcsös kosár volt, s neve napján virágot és almát szenteltek a templomokban (Balázs-napi szokás kölcsönzése ez is). A februári rózsacsoda csak a mi európai szemünket kápráztatja el. Szűkebb pátriájának kies tengerpartjain a februári rózsanyílás aligha ment ritkaságszámba.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR