Február 5. Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja

Február 5. Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja

Szent Ágota napján, február 5-én a gazdaember figyelme már a lassan közelgő tavaszi munkákra irányult. A hagyományok szerint ezen a napon megkezdődtek az első előkészületek, hogy a ház környéke rendezett legyen, és a későbbi mezőgazdasági munkák zökkenőmentesen indulhassanak.

Házi szokások és védőszentek tisztelete

A régi paraszti világban Szent Ágota napjához különleges hiedelmek kapcsolódtak. Az egyik legelterjedtebb szokás volt, hogy ezen a napon alapos nagytakarítást végeztek a portán: kisöpörték az udvart, a házat és az állatok tartására szolgáló épületeket.

Az emberek hite szerint ez a cselekedet nemcsak a rend megteremtését szolgálta, hanem a házi kártévők, férgek elűzését is. Így gondolták, hogy a tiszta ház és porta szerencsét hoz a következő időszakra.

Emellett a tűzvédelem is kiemelt szerepet kapott Szent Ágota napján. Az emberek kéréseikkel és imádságaikkal a szenthez fordultak, akit a tűz és a tűzvész elleni védelem pártofogójának tartottak. Sokan készítettek imádságos cédulákat, amelyeket a kályha vagy a kandalló közelében tartottak, hogy megóvjanak a tűzesetektől.

Időjárásjóslás: Ágota szorít, Dorottya tágít

A népi időjárásjóslás szerint február 5-7. között különösen figyelni kellett az időjárás alakulását. A Délvidéken élő magyarok körében elterjedt mondás: „Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja” arra utalt, hogy ha Szent Ágota napján hideg volt, akkor a fagyok még egy ideig kitartanak, de Dorottya (február 6.) hozhat enyhülést.

Ezt a megfigyelést az évszázadok során örökítették tovább a falusi közösségek, bízva abban, hogy az enyhülés gyorsan elérkezik. Ha Ágota napján zord idő járt, a gazdák féltek attól, hogy hosszú tél vár rájuk, ha viszont melegebb idő köszöntött, reménykedhettek egy korai tavaszban.

A tavasz közeledtének jelei

A népi hiedelmek közül sok utalt arra, hogy ezen a két napon figyelni kell a természeti jelenségeket is. Ha a madarak aktívabban viselkedtek, vagy a baromfik több tojást raktak, azt jó jelnek tekintették. Szintén fontosnak tartották, hogy ha a fák és bokrok bimbózni kezdtek, akkor hamarosan enyhülés következhetett.

Szent Ágota öröksége

Szent Ágota tisztelete napjainkban is fennmaradt, különösen a keresztény közösségek körében. Az ünnep védőszentjének alakja máig meghatározó, különösen Olaszországban és a katolikus hagyományokat ápoló társadalmakban. Magyarországon pedig a népi hagyományokban őrződött meg a leginkább, főként az időjárásra vonatkozó megfigyelések és a tűzvédelem területén.

Bár a modern meteorológia nem támasztja alá ezeket a megfigyeléseket, a népi időjóslás mégis egyfajta kulturális kincs maradt, amely az emberek természethez való kapcsolatát örökíti meg.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR