Június 15-e Vid napja, másként Vitus, Vida ifjú ókeresztény vértanú, a középkor végének kedvelt pártfogója, a Tizennégy Segítőszent egyike. Vitus a vitustánc, nyavalyatörés, őrjöngés, hisztéria, kígyócsípés, kutyaharapás esetében segít.
Nyárkezdő napnak tartották sokfelé június 15-ét, merthogy a pásztorok tapasztalása alapján általában ilyenkor fordul meg az időjárás.
Kijönnek a rákok a folyó partjára, jelezvén a várva-várt időváltozást. A napfényt árasztó Vitus jó és bő termést, esője, hidege hetekig tartó hűvös borongást és silányabb gabonahozamot mutat.
Vid hajnalán a zabföldön harmatot húznak, kicsavarva üvegbe teszik és a fájós szemet ezzel mossák meg.
A nyarat jelenti: a szántóföldi növények befejezték növekedésüket és az érés időszaka következik. A rákok és a halak is már teljesen kifejlődtek. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha esik az eső, hibás lesz az árpa.
