Június 21-én, Alajos napján beköszönt a csillagászati nyár – a leghosszabb nappal és a legrövidebb éjszaka ideje ez, amit a világ számos kultúrája ősidők óta ünnepként tart számon.
Ez a napforduló egyben a Nap „visszafordulását” is jelzi: innentől kezdve fokozatosan rövidülnek a nappalok, még ha a változás eleinte alig észrevehető is.
Tűzünnepek nyomában
Az év „teteje” – ahogy az ókori és középkori népek nevezték – különleges ünnepi alkalom volt a keltáknál, a germánoknál és a szlávoknál. A nyári napfordulóhoz kapcsolódó tűzünnepek – mint a tűzgyújtás, tűzugrás, tűztaposás – a fény diadalát, a megtisztulást és a termékenységet szimbolizálták. Ezek a hagyományok tovább éltek a keresztény kultúrkörben is, leginkább a Szent Iván-éji szertartásokban, de egyes helyeken Antal-, Vid-, László- és Péter-Pál-napra is átnyúltak. A Balkánon pedig az egész Rák havát ünnepi időszaknak tekintették, egészen Illés napjáig (július 20.).
A kertben is tüzes időszak kezdődik
A nyári napforduló a kertészkedők számára is fordulópont: innentől sok zöldségnövény (pl. saláta, retek) hamarabb magszárba szökkenhet a hosszabb nappalok és a meleg hatására. Érdemes figyelni a veteményesre: most van itt az ideje a másodvetéseknek, például bab, cukkini vagy uborka elültetésének, amelyek még bőséges termést hozhatnak. Emellett a gyümölcsösökben is tetőzik a szezon – érik a cseresznye, meggy, ribizli –, és fontos figyelni a kártevőkre, hiszen a meleg idő nemcsak a növényeknek, hanem a kórokozóknak is kedvez.
A nyár e tüzes időszaka tehát nemcsak a fényt ünnepli, hanem a kertben is az egyik legmozgalmasabb, legbőkezűbb időszakot hozza el.
