A szegedi környéki falvakban e napot Búzavágó Szent János napjának szokták emlegetni. Idő- és termésjósló nap Szent Iván: 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon. Ha esik, kevés dió és mogyoró terem, azt mondják, sült hagymát ehetünk majd mogyoró és répa helyett.
Azt is tartják, ha megszólal a kakukk ezen a napon, akkor olcsó lesz a gabona.
Az idős asszonyok, férfiak sötétedéskor elindultak a határba szentiváni (szentjános) bogarat gyűjteni, hogy elkerülje a házat a baj. Egyesek a holdvilágnál gyógyfüveket szedtek, mert a Szent Iván éjszakáján szedett gyógyfűnek van a legerősebb gyógyító hatása.
Más szokások is fűződnek a naphoz. Szlavóniában Szent Ivánig nem szabad megveregetni az almafát, mert elveri a jég a határt. Bánát, Bácska öregasszonyai Szent Iván éjszakáján harmatot szednek, hogy útját állják a marhavésznek. Sokan azt tartották, hogy Szent Jánosra megszakad a búza töve. A Bácskában azt mondják, "megszólal a gabona", azaz szőkülni kezd. Őszi répát, retket vetnek e napon.
Egy másik néphit úgy tartotta, hogy Szent Ivánkor virágzik a páfrány. Az aranyosan pompázó virág kérészéletű, elhervad és elenyészik. Aki viszont rálel a pillanatra, amikor kitárulkozik, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket. A páfrány virágát láthatatlanná tevő varázsszernek tartották. A néphit szerint lehetetlen megszerezni, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre.
