Árpádházi Szent Erzsébet (1207–1231) a középkor egyik legismertebb és legnagyobb tisztelettel övezett női szentje, akinek élete és példája ma is inspirálja a katolikus híveket. A Szent Erzsébet-nap nemcsak vallási szempontból fontos, hanem időjárási népi hagyományok és jóslatok is kapcsolódnak hozzá, amelyek az adventi időszak kezdetéhez, valamint a tél és karácsony előrejelzéséhez kötődnek.
Ki volt Szent Erzsébet?
Árpádházi Szent Erzsébet II. András magyar király lánya volt, akit már fiatalon a németországi Türingiába adtak férjhez. Rövid, mindössze 24 évig tartó élete során kiemelkedő szeretetszolgálatot végzett, különösen a szegények, betegek és rászorulók között. Erzsébetet már halála után nem sokkal szentté avatták, életét pedig számos legenda övezi. Alázata és jótékony tevékenysége miatt a szeretet szimbólumává vált, és sok helyen a karitatív szervezetek védőszentjeként tisztelik.
Mit jósol Erzsébet napja?
Erzsébet napja a népi időjárásjóslás szerint a télre és karácsonyra is utaló, úgynevezett „rámutatónap”. A hagyomány úgy tartja:
- „Szent Erzsébet napja tél erejét szabja.”
Ha ezen a napon havazik, azt mondják, hogy Erzsébet „megrázta a pendelyét,” és ez a tél érkezésének előjele. A havazás vagy az eső enyhe telet jósol, míg a száraz, hideg idő kemény fagyokat ígér.
A gazdák körében az a mondás járja, hogy „amilyen Erzsébet napja, olyan lesz december és karácsony időjárása.” Ha az Erzsébet napja havazással vagy zimankóval köszönt be, akkor decemberben és az ünnepek alatt is havas idő várható. Ha viszont eső esik, az a csapadékos, de enyhébb télre utal.
Erzsébet és az advent kezdete
Szent Erzsébet napja egyben fordulópontot is jelent a társadalmi életben: hagyományosan ezen a napon ér véget a báli szezon, ugyanis közeledik az adventi időszak, amely a karácsonyra való csendes lelki felkészülést jelképezi. Az advent kezdetével a mulatságokat felváltják a komolyabb, visszafogottabb időszakok, amikor a család és a vallási szokások kerülnek előtérbe.
Egyéb érdekességek Szent Erzsébetről
- Erzsébet rózsacsodája: Az egyik legismertebb legenda szerint Erzsébet a szegényeknek vitt kenyeret a kötényében, amikor rajtakapták. Amikor azonban számon kérték, a kenyerek rózsákká változtak. Ezért gyakran ábrázolják rózsákkal a kezében.
- A Szent Erzsébet kenyere: Sok helyen ezen a napon különleges kenyeret sütnek, amelyet a szegények között osztanak szét.
Szent Erzsébet napja nemcsak az időjárásról szóló népi megfigyelések miatt érdekes, hanem emlékeztet a szeretet és gondoskodás fontosságára, amelyek az adventi időszakot és a karácsony szellemét is áthatják.
