Ezek a növények kis helyigényűek és jól kiegészítik egymást, ha közös sarokba rendezzük őket.
Kisebb lakásban is kialakíthatunk egy növénysarkot, mert vannak növények, amelyeknek a nagy tér nem létszükséglet.
Pandanusz vagy csavarpálma
A csavarpálmafélék családjába tartozik, a Földön élő mintegy 250 csavarpálma hazája Indonézia szigetvilága. Néhány faj a csendes-óceáni szigeteken, Madagaszkáron és Afrika trópusi tájain is él. Támaszgyökereivel kibányássza magát az iszapból, s így a gyakori áradások nem sodorják el őket. A legtöbb faj alacsony törzsű, széles levélkoronával, de akad köztük 20 méter magas is. Mivel vízparti növény, edénye állandóan vízben állhat. Ha szárazabban tartjuk, azt is elviseli. Törzse folyamatosan sok sarjat hoz, melyeket óvatosan válasszunk le, vízben gyökereztessünk meg, majd ültessük be bármilyen jó minőségű földbe.
Borostyán
A borostyánfélék családjába tartozik, Ázsiában és Európában mintegy 7 borostyánfaj él. A közönséges borostyán hazai erdőink örökzöld kúszócserjéje, léggyökerekkel kapaszkodik. Ép szélű, tojásdad leveleket hoz, szemben a földön kúszó, jól ismert borostyánlevelekkel, amelyek tenyeresen 3-4 karéjúak. Zöldes-fehér virágai ősszel nyílnak, kékesfehér bogyótermése tavasszal érik be. Alacsony hőmérsékletű helyiségek, lépcsőházak díszítésére a közönséges borostyán is alkalmas.
Ámpolnanövényként, kúszónövényként alkalmazhatjuk, jól viseli a kedvezőtlenebb fényviszonyokat is. A téli hónapokban csak mérsékelten öntözzük. A közönséges borostyán és fajtái fényszegény erkély és ablakládák beültetésére is alkalmasak. A tarka levelűek érzékenyebben a téli fagyokra. Sok fajtája van forgalomban, melyek a levél méreteiben, karéjozottságában, színezettségében különböznek egymástól.
Kroton
Kutyatejfélék családjába tartozó cserje. Az eddig ismert 14 krotonfaj hazája Indonézia, Polinézia, a trópusokon azonban a kertekben mindenütt ültetik. Ott eléri a 3 méter magasságot is, a lakásban 1-2 méter-es példányokat is nevelhetünk. Számos fajtája van forgalomban, ezek a levél méretében, színében és formájában különböznek egymástól. A zöldön kívül a rózsaszín, sárga, narancsszínű, tűzpiros, mélyvörös, pöttyök, csíkok, foltok jellemzik az egyes fajtákat. Ez a szép levélszín csak bőséges napfényben alakul ki, mindig az ablak mellé kell állítani. A hirtelen lehűlésre, huzatra, a hideg öntözővízre igen érzékeny. Mindhárom kedvezőtlen tényező levélhullást okozhat.
Kártevői közül a takácsatka a legveszélyesebb, amely különösen száraz, meleg levegőben szaporodik el gyorsan, óvni kell a fertőzéstől. Szívásuk nyomán a levél fakó lesz, majd lehullik, erős fertőzésnél a növény elpusztul.
Szaporításának legkedvezőbb időpontja a januártól márciusig tartó időszak. A levágott hajtásvégeket azonnal dobjuk kéz-meleg vízbe, hogy a mérgező tejnedv kifolyását megakadályozzuk. A dugványokat tőzeg és folyami homok keverékébe ültessük, de keverhetünk bele rostos tőzeget is, 3 hét alatt kigyökeresedik.
Pletykák
A magyar neve több nemzetség több faját és fajtáját foglalja magába, a kommelinafélék családjába tartoznak. Hajtásdugványozással egész évben szaporítható. A levágott hajtásról távolítsuk el az alsó leveleket, a legalsó levél alatt 3 mm-re vágjuk le a hajtás alsó végét. Legalább 8-10 dugványt rakjunk egy cserépbe. A tarka levelűeknél folyami homokot is tegyünk a cserépbe, mivel a színes levelű pletykás színe a sovány talajban élénkebb lesz. A jellegzetes szín kialakulásához sok fényre is szükség van.
Levél- vagy királybegónia
Az eredeti fajt 1858-ban Assamból hozták Belgiumba, ott kezdték el nemesíteni. Ma már csak hibridek vannak forgalomban. A levelek mérete és színe fajtánként eltérő. A zöld, rózsaszín, vörös, ezüstszürke, a mélybarna árnyalatokat egyaránt megtalálhatjuk a leveleken, a virág rózsaszínű. Mutatós, de igényes növény, laza savanyú talajban, párás melegen fejlődik csak kielégítően. Levéldugványozással szaporítják, de lakásban nem érdemes foglalkozni a szaporítással. Kártevője a gyökérgubacs-fonálféreg. A fertőzéskor, amely a talajtól ered, a növény fejlődése abbamarad. Ha kiszedjük a cserépből, alig találunk gyökeret, a gyökérmaradványokon apró göböcskéket látunk. Ilyenkor a növényt földdel együtt ki kell dobni, és a cserepet forró vízzel kell fertőtleníteni.
Tigrisbegónia
A begóniafélék családjába tartozik, több mint ezer fajt számlál. Amerika, Afrika, Ázsia szubtópusi és trópusi tájain egyaránt találkozhatunk vele. Akad köztük egynyári virág, melegházi és szobanövény, lágy szárú, gumós, félcserje, talajra simuló és méternyi magas. Törzsre a talaj felületén kúszik, levélátmérője 6-10 cm, virága fehér, kistermetű, hálás szobanövény. Inkább széles, mint mély edénybe, laza, tőzeges talajba ültessük. A világos helyet kedveli, az erős napfénytől óvjuk. Leveles törzsdarabokkal könnyen szaporíthatjuk, meggyökeresedésig tartsuk párás környezetben. Mint minden begóniát, ezt is óvni kell a gyökérgubacs-fonálféreg fertőzésétől. A veszedelmes kártevő az öntözővízzel, földdel könnyen átterjedhet más szobanövényekre is.
Hálóslevél
A medvekörömfélék családjába tartozik, mindössze 3 faj ismert, mindhárom Peru trópusi esőerdőiben él. Virágzata is érdekes, de valódi dísze a szép levélzete, hajtásai kúszók. Hazájában párás körülmények között él, de szobanövényként még a központi fűtésű lakásban is kielégítően fejlődik. Ámpolnanövényként magában vagy más növények társaságában különösen jól mutat. De talajtakarónak is alkalmazhatjuk a szobai üvegházban. Egy idő után elöregszik, egyre kevesebb levelek hoz, a növekedés is elmarad. Ilyenkor hatásdugványozással új növényeket kell nevelni. A dugványok üvegbura alatt, tőzeg és folyami homok keverékében jól gyökeresednek, melyet tavasszal végezzünk. A csigáktól, pinceászkáktól óvjuk, mert szívesen fogyasztják a levelét. Általában éjszaka táplálkoznak, nappalra a cserép aljára húzódnak. Félbevágott, kivájt krumpli alá is szívesen behúzódnak, ha este kitesszük, reggelre biztosan találunk néhányat.
