Ha valaki azt gondolná, hogy a teleltetés abból áll, hogy bevisszük a leandert a fagy elől, akkor alábecsüli a teendőket. Megmutatjuk, hogyan kell ősszel előkészíteni és tavasszal levezetni a stresszes időszakot az öntözés, tápoldat és fény ügyes kombinációjával.
A fás szárú, örökzöld leander (Nerium oleander) természetes élőhelyén, a Földközi-tenger térségében a szabadban is gond nélkül áttelel. A déli, mediterrán éghajlatú országokban ugyanis télen is ritkán csökken fagypont alá a hőmérséklet.
A mi klímánkon azonban gondoskodnunk kell a védelméről és a megfelelő körülmények közötti teleltetéséről a kritikus hónapokban.
Őszi gondozása
Szeptember közepe-vége táján új virágokat már nem hoz, kevesebb öntözést is igényel, tekintettel a hűvösebb nappalokra és az egyre korábban elérkező sötétedésnek. Ha nincs természetes csapadék, reggel locsoljuk meg a növényt, de ügyeljünk arra, hogy ne álljon pangó vízben. Legtöbbször elegendő a másnaponkénti öntözés.
Ősszel már ne tápoldatozzuk. Metszeni se metsszük, de ha feltétlenül szükséges, még nyár végén kerítsünk rá sort. Márciusban következhet a fiatalító metszés.
Ha benn tölti a leander a téli hónapokat, figyeljünk arra, hogy a levelein a növényt károsító levéltetvek jelenhetnek meg. Atkásodásra szintén hajlamos lehet. Az atkákat vízzel viszonylag könnyen lemoshatjuk. Nem úgy a szívósabb pajzsteveket, amelyek csak enyhe dörzsöléssel távolíthatók el a levelekről és a szárakról.
Mielőtt végleg behoznánk a növényt teleltetni, legkésőbb október közepéig permetezzük meg egy általános, a leggyakoribb kártevők elleni szerrel. A levelek esetleges sárgulása gombás betegség jele lehet, ez ellen gombaölő szerrel védekezhetünk. A permetezéshez a legegyszerűbb és legcélszerűbb kézi flakonos permetezőt használnunk.
A növényt a felkopaszodás megelőzése végett tanácsos még az első fagyok előtt behozni, bár vannak olyan fajták, amelyek a fagypont alatti hőmérsékletet is átvészelik (jellemzően -5 °C-ig). A fagytűréssel való kísérletezgetésnél azonban sokkal biztonságosabb megoldás, ha még enyhébb időben melegebb helyre menekítjük a növényt.
Ha a leander még nem súlyos és terebélyes, és meg tudjuk oldani, eleinte elég, ha csak éjszakára hozzuk be, a nappalokat kinn töltheti.
Teleltetése
A végleges behozáskor fontos, hogy a növény levelei tiszták és szárazak legyenek és a földje se legyen átázva. Ezzel elkerülhetjük a gyökérzet rothadását, valamint megelőzhetjük a gombás betegségeket.
Télre a növénynek keressünk egy száraz, hűvös, fagymentes pihenőhelyet. Ez lehet alagsor, pince, garázs, folyosó, lépcsőház vagy veranda. Ha a helyiség melegebb, fűtött (10-12 °C-nál magasabb a hőmérséklete), nagy eséllyel számolnunk kell kártevők megjelenésével. Ezért rendszeresen ellenőrizzük, vizsgáljuk meg a növényt. Teleltetés alatt csak ritkán öntözzük.
Tavaszi kitelepítése
Március végén, április elején - amikor fagyok már nem fenyegetnek - ismét kivihetjük a növényt a szabadba. Fokozatosan szoktassuk a növényt a hőmérsékletváltozáshoz, először mindenképpen védett helyre, pl. fal mellé állítsuk. Eleinte a tűző naptól is célszerű óvni, hogy a levelei ne égjenek meg. Gondoskodjunk a tápanyagutánpótlásról is. Ha kinőtte a cserepét, ültessük át nagyobb cserépbe.
