Remek ötlet a leander lakásban való teleltetése, de rögtön fel is merül egy sor kérdés. Soroljuk is!
Például a növény lombja meglehetősen nagyra nőhet, és rendszerint teljes napfényt igényel. Fog-e a lakásban virágot hozni és egyáltalán: megfelelőek-e a benti körülmények az addig a kertben, erkélyen tartott bokornak vagy fácskának? Lássuk, mi a válasz mindezekre!
Tippek a leander benti teleltetésére
Van néhány kulcsfontosságú dolog, amit jól meg kell jegyeznünk a leander teleltetésével kapcsolatban. Itt van mindjárt az öntézés kérdése. A külön öntözési rendnek és a megfelelő hely kiválasztásának döntő szerepe van. Mégpedig abban, hogy virágzásra bírjuk a növényt, amikor eljön annak az ideje.
A leander hidegtűrő képessége meglehetősen korlátozott. Már az 1-2 °C-os hideg is befolyásolhatja az következő évben a növényen kifejlődő virágrügyek számát. Ha tehát olyan vidéken lakunk, ahol a téli időjárás rendszeres velejárója a zord hideg – márpedig nálunk ennek az esélye igencsak nagy – nincs más hátra, mint beköltöztetnünk a leandert a lakásba.
A kertbe kiültetett leander beköltöztetésekor ügyeljünk arra, hogy a növény edénye elég nagy legyen ahhoz, hogy a gyökere kellően elférjen benne. A kerti talajban jól meggyökeresedett leandert igencsak munkás dolog kiásni; ha tehát évente be szeretnénk hozni teleltetni, a legjobb, ha egész évben az edényében hagyjuk és konténeres növényként gondozzuk.
A növényt késő tavasszal vigyük ki a szabadba, amikor a hőmérséklet már elég magas ahhoz, hogy a növény megfelelően fejlődjön. Miután ősszel elvirágzik, metsszük vissza, majd hozzuk be télre.
A leander gondozása télen
A leander téli gondozása nem bonyolult, mindenekelőtt azonban szükségeltetik némi előkészület ahhoz, hogy a növény benn is jól érezze magát. Először is metsszük meg, miután elvirágzott. A virágos hajtásokat felére vágjuk vissza, a többinek pedig a végeit metsszük le. Nem szükséges a növényt minden évben megmetszenünk, de ha így cselekszünk, nagyobb lesz a virághozam és a növény is mindig szép, kompakt megjelenésű lesz. Megkönnyíti a gondozását továbbá, ha konténeres növény lévén kisebb marad a mérete.
Az öntözés a leander teleltetésének fontos része. A növény földjét tartsuk nagyrészt szárazan, és november és február között olyan helyiségben tartsuk, amely hűvös (de nem fagyos). Februárt követően a növényt egyre bőségesebben öntözzük, helyezzük világos helyre, a tápanyag-utánpótlását azonban még ne kezdjük el.
Amint a külső hőmérséklet már elég magas, tápoldatozzuk a leandert, majd kezdjük meg a fokozatos visszaszoktatását a kinti élethez. Lassacskán növeljük a vízadagját és a növényt érő fény mennyiségét. Minden nap egyre tovább hagyjuk kinn a konténerét, míg aztán véglegesen kinn hagyhatjuk. Minderre azért van szükség, hogy a környezeti viszonyok hirtelen változása ne okozzon sokkhatást a növénynek.
A leander nyugalmi időszaka
Sok más növényhez hasonlóan a leander télen nyugalmi állapotba kerül. A hűvös őszi időjárás hatására leveleit lehullajtja, növekedésének üteme lelassul. A napfény és a meleg viszont véget vet a téli álmának.
A növényt növekedésre serkenthetjük, ha tavasszal növeljük az öntözővize mennyiségét és ellátjuk 30-10-10 arányú folyékony növényi tápoldattal. Amint az időjárás elég melegre fordul ahhoz, hogy ismét kiköltöztessük a szabadba, növekedésének fokozására 20-20-20 arányú tápoldatot juttassunk ki. Ha várakozásunk ellenére sem jelennek meg a virágrügyek a növényen, próbálkozzunk meg virágképzést elősegítő tápoldattal.
A növényt nem tanácsos átültetni mindaddig, amíg a virágzás le nem zajlott. Az átültetés legideálisabb időpontja az ősz, amikor is a rendes előkészületeket tesszük a növény zavartalan átteleléséhez.
