Ha ügyesen ápoljuk a cserepes vagy dézsás leandert, akkor egészen késő őszig dísze lesz a kertnek.
A leander, magyarul babérrózsa latin neve – Nerium oleander – Néreuszra, a görög mitológiából ismert idős tengeristenre utal, akinek lányai voltak a Néreiszek, a kék hajú tengeri nimfák, akik a hajósok oltalmazói voltak.
Így díszítsd leanderrel az őszi kertedet!
A Földközi-tenger medencéjétől a Közel-Keleten át egészen Indiáig őshonos ez a hazánkban is közkedvelt, fás szárú, bokorrá vagy kisebb fácskává terebélyesedő örökzöld, virágos cserje. Fagyérzékeny növény ezért szabadban csak azokon a területeken marad meg, ahol nincsenek tartós téli fagyok, nálunk mindenképpen fagymentes helyen történő teleltetést igényel.
Mintegy 2-3 m magasra is megnövő cserje, melynek kemény, bőrnemű, 10-15 cm hosszú, tojásdad, sötétzöld levelei hármasával nőnek a felálló ágakon. Szimpla vagy telt szirmú, színes virágai az ágak csúcsán bugákban nyílnak. Színük lehet fehér, krém, sárga, a rózsaszíntől a bordóig bármilyen árnyalatú. Az öt sziromlevél az óramutató járásával egyező irányban csavarodott, ettől a virág kis kerékre emlékeztet.
A leander minden részében megtalálható az oleandrin nevű glikozid, melyet fejfájás, rosszullét ellen használnak a gyógyászatban. Nagyon magas dózisban azonban a szívizom működésének zavarát okozhatja, túladagolása halálosan mérgező is lehet, ezért a leander étkezési célra nem használható és kisgyerekektől is tartsuk távol a növényt.
A leander nagyon szereti a vizet, a nyári forróság időszakában rendszeresen, akár napjában többször is kell öntözni. Vízhiány hatására a növény alulról felkopaszodhat, a bimbók könnyen leszáradhatnak. Ezeket az elszáradt virágokat növényvédelmi és esztétikai célból érdemes a növényekről eltávolítani.
Szeptember közepétől a nappalok már rövidebbek, a nap ereje is gyengébb és az éjszakai hőmérséklet is alacsony van, a leanderek is már a következő évre készülnek. A növényeket öntözni ilyenkor már kevesebbet kell, általában kétnaponta elegendő a locsolás, az is inkább a reggeli órákban; éjszaka ne álljon hideg vízben a növény. Hideg őszi, esős napokon egyáltalán ne locsoljunk, mert nem tud a növény eleget párologtatni.
A víz mellett sok napfényt, magas tápanyagtartalmú talajt és rendszeres műtrágyázást is igényel. Műtrágyát csak szeptember közepéig javasolt adni, mert idő kell a növénynek ahhoz, hogy a tápanyagok beépüljenek a szövetekbe és a levelek kellően megkeményedjenek a teleltetés előtt. A tápanyagutánpótlást kisebb növények esetében rendszeres átültetéssel, nagyobb növényeknél tartós hatású műtrágyákkal oldhatjuk meg.
Szeptember végén még a teleltetés előtt, ha a növény gyökerei teljesen átszőtték a földet és szinte nem maradt termőközege, eljött az ideje az átültetésnek. Lehetőségünk szerint legalább egy mérettel nagyobb cserépbe ültessük a növényeinket, túl sok friss föld esetén a gyökér intenzíven növekszik és a zöld hajtás nehezen indul fejlődésnek.
A leandert méltán mondhatjuk az egyik legkedveltebb dézsás növényünknek, amely megfelelő gondoskodás mellett júniustól késő őszig folyamatos virágzásával gyönyörű dísze lehet a napos fekvésű díszkertünknek.
