Nedves helyiségekbe.
A páfrányok a világ legősibb növényei közé tartoznak, több száz millió éves fosszíliákat találtak már a tudósok. Napjainkban több, mint 10 ezer különböző faj, fajta létezik, ezek elsősorban a nedves körülményeket kedvelik. Csak azokon a vidékeken hiányoznak a páfrányok, amelyeket mindig hó borít vagy sivatag foglal el.
A páfrányok nem csak vadon vagy a kertben nőhetnek, de akadnak köztük olyanok is, amelyeket a szobába is behozhatunk, ezek elsősorban a trópusi, szubtrópusi régiókból származnak. Szépen mutatnak a lakásban a bozontostól a karcsúig terjedő formájukkal, a sötétzöldtől az ezüstösben játszó levélzetükkel.
Ezek a páfrányok alkalmasak szobanövénynek:
• szarvasagancspáfrány
• madárfészekpáfrány
• korsóspáfrány vagy pókláb páfrány
• közönséges édesgyökerű páfrány
• lilanyelű vénuszfodorka
• sarlós babérpáfrány
• Pteris (szalagpáfrány)
• kereklevelű sziklapáfrány
A kiválasztásnál ügyeljünk arra, hogy a kemény, merev levelekkel rendelkező fajokat könnyebb gondozni, mert némileg kevesebb vizet párologtatnak el. A plafonról csüngő kosárkába, tartóba a madárfészekpáfrány vagy a szarvasagancspáfrány ajánlható.
Tanácsok a páfrányok gondozásához
A páfrányok a világos, de nem teljes napsütésben fürdő helyet kedvelik. Ne a növény szívét (a közepét) öntözzük, hanem a földjét. Ügyeljünk arra, hogy a gyökérlabda mindig nedves legyen. Kedvelik a magas páratartalmú levegőt, ezért például a konyhában vagy a fürdőben jól érzik magukat. Ha a helyiség levegője túl száraz, akkor állítsuk egy vízzel teli edénybe egészen addig amíg a víz elpárolog. A növekedési fázisban 3-4 hetente érdemes tápoldatozni. Kedvelik a rendszeres permetezést, párásítást. A sárga, elöregedett leveleket eltávolíthatjuk.
A páfrányok a spórák segítségével szaporodnak. A spóratartókat általában a levelek hátoldalán találjuk, főként a levélerek és a levélszélek mentén. Amikor a spórák megérnek, a tokok kinyílnak, a spórák a nedves földre esnek és ezekből természetes úton kibújnak a kis növények.
