A kivi érdekes, bőtermő gyümölcs, amely a szőlőhöz hasonlóan indás, futó növény, és a klímánkon októberben szüretelhető.
A kivi (Actinidia chinensis) alig 20-25 éve ismert nálunk. Eredetileg Kínából származik, de a ma ismert, nagy gyümölcsű fajtáit Ausztráliában és Új-Zélandon nemesítették ki. Ma a világ legnagyobb kivitermelője Új-Zéland, de jelentős mennyiséget termesztenek belőle Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában is.
Gyümölcse nálunk is beérik, ha olyan széltől védett, meleg, napos helyre ültetik, ahol a késői érésű csemegeszőlő-fajták fürtjei is biztonságosan beérnek. Ha jól érzi magát, egy tő akár 10-20 kiló gyümölcsöt is teremhet.
Kúszó, csavarodó hajtása nagy területet képes befutni, akár 6-8 méter magasra is felkapaszkodik. Voltaképpen a szőlőhöz hasonlóan, támrendszer mellett termeszthető.
Régebben kizárólag egyivarú csemetéket lehetett vásárolni, amelyek csak hím, illetve nőivarú virágokat nyitottak. Természetesen ebből minimum két tövet kellett vásárolnunk, hogyha gyümölcsére pályáztunk. Manapság már kétivarú fajták is forgalomba kerülnek, illetve az egyivarú fajtákból a termesztők rögtön két tövet ültetnek egy konténerbe, nehogy bárkinek is csalódnia kelljen.
Kivitövek balra a falnál
Nyáron locsoljuk, télen takarjuk
A kivibokrok némi takarással jól áttelelnek, a helyük megválasztásánál arra azonban ügyelni kell, hogy a meszes talajt nem viselik el, itt a leveleik sárgulnak, barnulnak, a növény satnyán nő, korán elpusztul. Emellett fontos a rendszeres locsolás, főleg a virágzástól a termés beéréséig (júniustól októberig). Mivel tápanyagigényes növény, évente kétszer lombtrágyázzuk.
|
KIVIFAJTÁK
|
TULAJDONSÁGOK |
|
Abbott |
porzótársat igényel, bőtermő, erőteljes növekedésű, október végén érik |
|
Bruno |
porzótársat igényel közepes növekedésű |
|
Weiki |
bokros növekedésű, tökéletesen fagyálló, porzótársat igényel, termése apró, kopasz |
| Oriental delight | önbeporzó, teljesen fagyálló, termése szőrös |
| Issai | önbeporzó apró termésű |
Vitaminbomba
A kivi gyümölcse hagyományosan tojásnagyságú, barna, szőrös; de ezenkívül rengeteg formájú, színű és ízű fajtája létezik. Egyre elterjedtebb a hazánkban teljesen télálló, apró, kopasz gyümölcsöt termő Weiki fajtája.
A húsa élénkzöld, benne fekete magvakkal. Bőlevű, zamatos, igen magas C-vitamin tartalommal (egy gyümölcs fedezi egy felnőtt napi C-vitamin szükségletét). Fontos szelénforrásunk. A gyümölcs utóérő, ezért huzamosabb ideig eltartható. Magról is szaporítható, de a magoncot ajánlatos beszemezni.
