Van az a kora tavaszi pillanat, amikor a kert még csak próbálgatja a hangját. A gyep szürkészöld, a fák csupaszak, a levegőben ott bujkál a tél utolsó sóhaja. Aztán egy reggel kinyílik az első magnóliavirág. És onnantól nincs kérdés: megérkezett a szezon. A liliomfa nem háttérnövény. Nem szerény dísz. Inkább olyan, mint egy színpadi reflektor, ami hirtelen ráirányítja a figyelmet egyetlen fára – és mi boldogan hagyjuk, hogy elvarázsoljon.
A Magnolia nemzetség ráadásul ősi történetet hordoz. Több mint 90 millió éve létezik, virágai még a méhek előtti időkben alakultak ki, amikor a beporzást bogarak végezték. Talán ezért ilyen erőteljesek, húsosak, szinte szoborszerűek a szirmai. Nevét Pierre Magnol francia botanikusról kapta, de igazi kultusza Kelet-Ázsiában bontakozott ki: Kínában és Japánban a tisztaság és méltóság jelképe. Európában pedig a 18–19. századtól kezdve a polgári kertek és kastélyparkok elegáns ékköve. Most nézzünk meg négy különböző karaktert – mert a magnólia sem egyféle.
A nagyvonalú klasszikus – Magnolia kobus
Ha magnóliáról álmodunk, sokszor valójában a japán liliomfát képzeljük el. A Magnolia kobus 8–12 méteres fává nő, széles koronával, méltóságteljes tartással. Nem siet – de ha beérik, lenyűgöző.
Fehér, enyhén illatos virágai lombfakadás előtt jelennek meg. A csupasz ágakon ülő virágok látványa egyszerre drámai és letisztult. Mintha porceláncsészék lebegnének a levegőben.
Milyen kertbe való?
Tágasabba. Oda, ahol van helye nőni, levegőt venni, kiteljesedni.
Mit szeret?
Napos vagy világos félárnyékos helyet, jó vízáteresztő, enyhén savanyú talajt. A pangó vizet rosszul tűri. Fiatalon a késői fagy megcsípheti a virágait, de maga a fa megbízhatóan télálló.
Szaporítás:
Magról is nevelhető (hideghatás kell a csírázáshoz), de faiskolai körülmények között többnyire oltják.
A szenvedélyes, de kompakt – Magnolia liliiflora ’Nigra’
A ’Nigra’ nem akar óriás lenni. Inkább közelről szeret hatni. 2–4 méteres bokorrá vagy kisebb fává fejlődik, így városi előkertekbe is ideális.
Tulipánszerű virágai kívül mély bíborvörösek, belül világosabb tónusúak. Napsütésben szinte átvilágít rajtuk a fény. Virágzása későbbre esik – április végére, májusra –, ami kisebb fagykockázatot jelent. Szerencsés években még egy visszafogott másodvirágzással is meglephet.
Hol érzi jól magát?
Védett, napos fekvésben. A szél nem barátja – a nagy virágokat könnyen megtépi.
Talajigény:
Humuszban gazdag, enyhén savanyú közeg az ideális.
Szaporítás:
Dugványozással vagy oltással, hogy a jellegzetes szín megmaradjon.
A romantikus középút – Magnolia × loebneri ’Leonard Messel’
Ez a hibrid a Magnolia kobus és a Magnolia stellata találkozásából született. Eredménye? Légies, csillagszerű, halvány rózsaszín virágok, amelyek még lombfakadás előtt jelennek meg. 4–8 méteres magasságával középkategóriás választás: nem apró, nem monumentális – pont jó sok kertbe. A virágai olyanok, mintha egy rózsaszín csillaghullás ragadt volna az ágakra.
Igényei:
Világos fekvés, jó vízellátás, de nem pangó víz. A gyökérzóna mulcsozása fiatal korban különösen hasznos.
Szaporítás:
Hibridként oltással terjesztik.
A megbízható későn érkező – Magnolia ’Susan’
A ’Susan’ az amerikai „Little Girl” hibridek egyike. A nemesítők célja az volt, hogy a magnólia egy kicsit később virágozzon – így elkerülve a tavaszi fagyok nagy részét. Mély rózsaszín, karcsú szirmai elegáns, kissé zártabb virágformát adnak. Általában április végén–május elején nyílik. 3–4 méteres végleges magasságával kifejezetten barátságos méretű.
Mit kér cserébe?
Napos helyet, laza, enyhén savanyú talajt és némi türelmet az első években. Az átültetést nem szereti – érdemes elsőre jól dönteni.
Hogyan válassz magnóliát a kertedhez?
Ne csak a virág színét nézd – a méret legalább ilyen fontos.
Kis kertekbe:
’Susan’ vagy ’Nigra’ – kezelhető méret, látványos virágzás.
Közepes kertekbe:
’Leonard Messel’ – elegáns arány, romantikus hatás.
Nagy kertekbe:
Magnolia kobus – igazi, fává növő főszereplő.
És még egy titok: a magnólia akkor mutat igazán, ha van mögötte „csend”. Egy sötét sövény, egy egyszerű fal vagy egy nyugodt háttér kiemeli a virágok formáját.
Amit sokan elrontanak – magnólia-gyorstalpaló hibákból
- Meszes talajba ültetik, majd csodálkoznak a sárguló leveleken.
- Pangó vizes helyre kerül.
- Kapálják a tövét (a sekély gyökerek ezt nem köszönik meg).
- Rosszkor metszik, és búcsút intenek a következő évi virágzásnak.
- Túl gyors eredményt várnak.
A magnólia nem sprint, hanem hosszútávfutás. De amikor egyszer beáll a ritmusa, minden tavasszal megismétli azt a csendes, lehengerlő jelenetet, amiért érdemes volt várni.
