Berág a magig.
Az almamoly (Cydia pomonella) a sodrómolyfélék egyik legelterjedtebb tagja. Az alma egyik legjelentősebb kártevőjének barnás-szürke első szárnyai szabálytalan fehér csíkosak, a szárnyvégeken sötét, aranyfényű szemfolt látható.
A nőstények a gyümölcsökre, levelekre rakják petéiket. Hazánkban akár 3 nemzedék is fejlődhet, az első rajzás július elejéig tart, a második július–augusztusra esik és egybefolyhat egy harmadik nemzedékkel.
A kb. 20 mm-es hernyónak barna feje van és először sárgásfehér, majd később rózsaszínes-sárga teste. A virág alapjáról vagy a szárról kiindulva jut a gyümölcskezdeménybe, ahol a magházba hatol. Ürüléke megfigyelhető a gyümölcsben, egy része kívülről is látható. A gyümölcshúst nem fogyasztja, csak a nitrogénben gazdag magokat.
Kb. 4 héttel később a kifejlődött hernyó elhagyja a gyümölcsöt és a fák kérge alatt keres magának helyet, ahol bábozódik. A lárvák egy része nyugalmi fázisba kerül és így telel át, másik részéből tovább fejlődik a második generáció, utóbbiak augusztustól rakják le petéiket. Az ő hernyóikat találjuk meg az érett gyümölcsben. Az idős hernyók a gyümölcsöt elhagyják és egy gubóban töltik a telet a törzsön vagy a talajban. Ezek a következő tavasszal bábozódnak.
Fontos, hogy már április-májusban (legkésőbb a virágzáskor) előzzük meg az almamoly pusztítását feromoncsapdák segítségével! A ragacsos lapok a hímeket csalogatják, azok beleragadnak, ami viszont jelentősen csökkenti a megtermékenyített nőstények számát.
Május-júniustól a törzs köré hullámkarton hernyófogó övet tekerhetünk. Ezek a gyűrűk az áttelelő hernyókat tizedelik. Segíti a védekezést, ha a kertünk madárbarát és ha a fertőzött gyümölcsöket rendszeresen összeszedjük (ezek a termések idő előtt lehullanak, nem érnek be). Az almamoly nem csak almát, körtét, de a kajszit, szilvát, diót is fertőzheti.
