Tavasszal nyíló virágtengerével igen dekoratív növénye a kerteknek, parkoknak, köztereknek.
A gyöngyvesszőnek (Spiraea spp.) számtalan faja létezik, amelyek közül több a mi éghajlati viszonyaink között is gond nélkül megél. Ez a mutatós cserje lombjával, valamint tömegesen nyíló, félgömb alakú virágzatával egyaránt díszít.
A virágrügyek mindig az azévi fiatal vesszőkön alakulnak ki. Sok fajta egy kisebb mértékű metszést követően másodszor is virágba borul, míg mások – például a japán gyöngyvessző (Spiraea japonica) – jobban reagálnak egy téli végi, tavasz eleji alakításra. A metszés célja többek között határt szabni a cserje növekedésének, valamint a túlnőtt idősebb példányok megfiatalítása.
1. Az első, tavaszi virágzást követően a legtöbb fajta igényli a vesszők kismértékű visszavágását. Miután a virágok elhervadtak, a vesszőket a legfelső levélrügyig metsszük vissza. A művelethez tiszta metszőollót használjunk. Metszéskor arra is ügyeljünk, hogy a cserje megtartsa esztétikus formáját. A metszés célja, hogy az elvirágzott virágfejeket eltávolítsuk, valamint elősegítsük az új virágrügyek kialakulását.
2. A cserje tetszetős alakjának megőrzéséhez a nyári vegetációs időszak alatt is végezhetünk egy kis metszést: vágjuk vissza a túlnőtt vesszőket, ágakat. Ahol csak lehetséges, a metszést a levél- vagy virágrügytől kb. 5-6 mm-re ejtsük. Ha a túlnőtt vesszőt kissé rövidebbre vágjuk, mint a környező vesszők hossza, ezzel ügyesen elrejthetjük a metszésfelületet.
3. A túlnőtt, elvadult cserjét, illetve azokat, amelyek a várakozással ellentétben csupán gyér lombot fejlesztettek, ősszel, a lombhullás megkezdődése után erősen metsszük vissza, hogy a növény ágszerkezete kicsi és kompakt maradjon. A vesszőket a talaj szintjétől számítva kb. 20-30 cm-re metsszük vissza. Tavasszal a gyöngyvessző új vesszőket hoz, amelyek már képesek a virághozásra.
4. A tél végén, amikor a rügyek kezdenek megduzzadni, de a levelek még nem pattantak ki, vizsgáljuk meg alaposan a gyöngyvesszőbokrunkat, nincsenek-e rajta elhalt vagy sérült ágak. Ezeket mind távolítsuk el, csakúgy, mint az egymást keresztező vagy egymáson fekvő ágakat. A japán gyöngyvessző esetén a vesszők gyenge visszametszése is szükséges.
Tipp
A metszéshez mindig tiszta, éles metszőollót használjunk, hogy ezzel is megelőzzük az ágak roncsolódását, illetve a növénybetegségek terjedését. A metszőolló enyhén hipós vízben fertőtleníthetjük.
