Cserepes fűszerként ismerik itthon, az erdélyi konyha gyakorta használt fűszere. Hurkafűként elterjedt neve máris utal arra, mit tegyünk vele.
A borsikafű - más néven csombor vagy hurkafű (Satureja hortensis) - a régi magyar ételek alapvető fűszere.
Alacsony, bokros, egyéves növény, apró lila virágokkal, és szürkészöld keskeny, hosszúkás levelekkel. Lilásrózsaszín virágait júliustól szeptemberig hozza, kedvező termőhelyen, (napos, meleg helyen) virágos hajtásait akár kétszer is begyűjthetjük. A levágott friss növénytömeget - szellős helyen kiterítve - azonnal szárítani kell.
Cserepes fűszerként általában évelő, fásodó szárú, apróbb levelű európai rokonával, a hegyi borsfűvel (Satureja montana) találkozhatunk.
Érzékeny gyomrúaknak borsikafű
A levél magas illóolaj-tartalmú - ezt használjuk fűszerként. Német nyelvterületen Bohnenkraut-nak ("babfűszer") nevezik, ez egyik fő felhasználási területére utal. Bab, borsó, burgonya, káposzta és általában zöldségételek ízesítésére használhatjuk. Kedvelt nyári főzelékünk, a csomboros káposzta nélkülözhetetlen alkotóeleme. Külön értéke, hogy azok is fogyaszthatják, akik egészségi okokból erős fűszerektől tartózkodni kényszerülnek - borspótlásra is ajánlják.
Gyógyhatása: emésztést-elősegítő, fogyasztó és enyhén vérnyomásemelő hatású. A füveskönyvek szerint a friss, szétmorzsolt hajtások enyhítik a rovarcsípések okozta fájdalmat.
Termesztése házilag megoldható, de a legegyszerűbb jó kertészetben palántát venni, és az erkélyen ápolni. Szabadföldbe, március végén, április elején kell elvetni a mákszemnél kisebb magokat. Vetés előtt és után hengerezni kell. Lassú csírázású, akár 30 nap is lehet a kelés, a türelmetlenebbeknek ezért is javasoljuk a palántavásárlást.
Az élelmiszerboltokban kapható őrölt, szárított változathoz képest összehasonlíthatatlanul jobb a házi, de saját híján a gyógynövényboltban beszerzett borsikafű-tea (nem filteres) frissen morzsolva is sokkal finomabb ételek ízesítésére.
