Összegyűjtöttük a legérdekesebb tavaszi növénydíszítési szokásokat, amelyből kiderül, milyen fákat és bokrokat turbóznak fel ilyenkor embertársaink.
Régi német hagyomány a bokrok és a fák húsvéti tojásokkal való feldíszítése. A hagyomány Ostereierbaum, azaz húsvéti tojásfa néven vált ismertté. Az egyik legnevezetesebb tojásfa a türingiai Saalfelder Ostereierbaum (Saalfeld-i húsvéti tojásfa).
A látványosságszámba menő fához érkező látogatók közül sokan a saját készítésű tojásaikkal egészítik ki a feldíszített fát. Így számos ország képviselteti magát a tojásfa által. A különösen értékes tojásokat vitrinben kiállítva lehet megtekinteni.
A Németországban kialakult szokás, mely szerint húsvétra a fák ágait és bokrokat tojásokkal díszítik fel, sok évszázados hagyományra tekint vissza, bár a hagyomány eredete már a homályba veszett. Minden bizonnyal azzal hozható összefüggésbe, hogy a tojás a világ minden táján az élet egyik ősi szimbóluma.
A tojásokat a kerti fák és bokrok ágaira aggatják, illetve a levágott és a lakásba behozott faágakra. Bár a szokás leginkább Németországban és Ausztriában elterjedt, más, német befolyással rendelkező országokban is fellelhető. Ezek között van például Ukrajna, Lengyelország, Csehország, az USA-beli Pennsylvania egyes területei, de Magyarország is.
Számos vidéken elterjedt szokás továbbá a fák feldíszítése május elsején, karácsonykor, pünkösdkor, illetve a nyári napfordulón. További német eredetű húsvéti hagyomány a köztereken található kutak feldíszítése, illetve a húsvéti örömtüzek gyújtása.
Az időjárástól, illetve attól függően, milyen időpontra esik az adott évben a húsvét, a családok a február vége és március vége közötti időszakban megkezdik a tojások fára való kifüggesztését. Magasabb fák esetén természetesen szükség van létrára is, a tojások sorban való felaggatását pedig a fa törzsétől kifelé, illetve felülről lefelé haladva célszerű végezni. Az ünnep elmúltával a tojásokat ajánlatos még az új levélzet kifejlődése előtt leszedni, hogy a fában ne tegyünk kárt.
A húsvéti tojások általában úgy készülnek, hogy készítőik a tojás tetején és alján fúrt egy-egy kis lyukon át kifújják a tojás belsejét, azaz a fehérjét és sárgáját. A befestett üres tojások lehetnek egy- vagy többszínűek, illetve az adott tájegységre jellemző motívumok kerülnek a "hímes" tojásokra. Léteznek tetszetős, horgolt vagy gyöngyökből fűzött "ruhát" viselő húsvéti tojások is. Nagy kézügyességet és türelmet igényel az áttört húsvéti tojások elkészítése. A hagyományok mellett minden évben újabb és újabb tojásdíszítési trendek jelennek meg. Divatba jöttek például az olyan húsvéti tojások, amelyek agyaggal történő kiegészítésüket követően különböző állatok vagy tárgyak (pl. nyúl, kiscsibe, bárány, béka, teknős, sün vagy éppen hőlégballon) alakját veszik fel.
